Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

214 CSALÁDJOG. Házassági el-ajap^n hivatalból megsemmisíteni és a "keresetet felperesnek visszaJaras- adatni kellett (903. márcz. 17. 8179/902.): Törvénytelen 21327. Curia: Magában véve az a körülmény, hogy a nő a ••fZ^[mahaSt 'különélés ideje alatt gyermeket szült, a peri során pedig nem tagadta a 1 perben * íérinek azt az állítását, hogy a gyermek idegen férfitől származott, a megátalkodott erkölcstelen élet folytatására bizonyítékul el nerh fogadható, mert a házasság tartama alatt született gyermek mindaddig törvényes származásúnak tekintendő, amíg a törvénytelen származás jogerős bírói határozattal meg nem állapíttatott s ez a vélelem az anya beismerésével még nincs megczáfolva s egyébként is a törvénytelen származás kérdése az annak megállapítására irányult külön kérelem nélkül a bontó per keretében nem vizsgálható (903. márcz. 24. 160.). 21328. Szolnoki t s z,: A házassági köteléket az 1894^: XXXI. t,-cz. 80. §-a c) pontja alapján alp. hibájából felbontja. Ha felperes leteszi a pótesküt arra, hogy alperesnővel az 1900. évi november hó 2-ika és 1901. évi márczius hó 2-ika közti időszak alatt nemileg nem közösült, az esetre a tsz. a házasságból 1901. évi szeptember 2-án született Erzsébet nevü leánygyermeket törvénytelen születésűnek kimondja. Felperes keresetében azt adta elő, hogy alperest (erkölcstelen viselete miatt elkergette). Alperesről hosszabb ideig nem tudott, s az 1900. évi augusztus hava óta Alattyánon T. I.-nal él együtt vadházasságban s e viszonyából 1901. évi szeptember hó 2-án leánygyermeke is született. Minthogy ezek szerint neje megátalkodottan erkölcstelen életet folytat, kérte a házassági kötelék felbontását, a házasságból származott Erzsébet nevü leánygyermek törvénytelen származásúnak kimondását. Alperes beismerte, hogy felperessel több mint négy év óta nemileg nem érintkezett s hogy a házasság tartama alatt született Erzsébet nevü leánygyermek nem felperestől, hanem a vele vadházasságban élő T. I.-tól származik. A per során kihallgatott tanuk közül T. I. igazolta (ugyanezeket). K. E., P. F.-né és H. J. bizonyították, hogy alperes T. I.-nal vadházasságban hosszabb idő óta él, továbbá K. E. bizonyította azt is, hogy mikor alperesnek 1901. évi szeptember hó 2-án gyermeke született, T. I. az újszülött gyermeket magáénak ismerte el s alperes is kijelentette, hogy az tényleg T. I.-tól való. Tekintve pedig, hogy a birói békéltetés eredményre nem vezetett, tekintve, hogy a tanuk által bizonyított s a fent részletezett tényállás szerint alperes megátalkodottan erkölcstelen életet folytat, a házassági köteléket az 1894 : XXXI. t.-cz, 80. §-a c) pontja alapján felbontani kellett. A becsatolt hatósági bizonyítványokkal igazolva van, hogy peres felek 1898. óta állandóan különválva, két különböző községben élnek. Minthogy pedig a tényleges különélés idejére esik a keresetben D) alatt csatolt anyakönyvi kivonat tanúsága szerint 1901. szeptember 2-án született Erzsébet nevü gyermek fogamzása, minthogy továbbá alperes beismerése, T. I. és K. E. tanuknak pedig az a vallomása, hogy nevezett leánygyermek alperesnek T. I.-nal folytatott ágyassági viszonyából származik, részbizonyiték erejével támogatják felperesnek azt a kereseti állítását, hogy a tényleges különélés óta nejével nemileg nem érintkezett: felperesnek a pótesküt arra a döntő körülményre, hogy nejével a kérdésben forgó gyermek fogamzására törvényesen vélelmezett határidőben nemileg nem közösült, megítélni kellett (903. okt. 28. 16070.). -Budapesti tábla: Helybenhagyja (904. febr. 3. 11.642/903.). — Curia: Helybenhagyja (904. jun. 8. 1555.).