Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

CSALÁDJOG. 199 eddig lejárt tartásdijakra nézve tekinthető hitelezőnek, melyeknek 1894: XXXI. a hagyatékból való kielégítését követelni jogosítva van; mert az t-"czideiglenes nőtartásra kötelezett férj elhalálozá- 102. §. sával a férjnek az ideiglenes tartás iránti kötele- ideiglenes zettsége megszűnik és ekkor már a nő a tartás he- nőtartás. 1 yett férje után az özvegyi jog illeti meg. A férj halálával megszűnt tartásdíjnak jövőre való fizetését tehát felperes, az alperes, mint megajándékozott ellen követelni jogosítva nincs. A mi pedig a néhai K. L haláláig esedékessé vált és ezek szerint felperest már mint hitelezőt megillető tartásdijak kielégítését illeti, a felebbezési bíróság megállapította, hogy néhai K. L után 2111 korona 90 fillér értékű örökség maradt, azt pedig felperes nem is állította és megállapittatni nem is kérte, hogy a most említett lejárt tartásdíj a marasztalt után maradt örökségből ki nem kerülne; de ha ki nem kerülne is, ezen lejárt tartásdíj iránt alperes mint megajándékozott ellen csak abban az esetben léphetne fel, ha kimutatná, hogy a szóban forgó lejárt tartásdíj fedezésére az örökség nem volt elegendő (904. jun. 9. L G. 30.). 21299. Curia: Felp. a sommás eljárási törv. 185. §-ának a) és c) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletét azért támadja meg, mert alperes a felperes tartási igényének elutasítását csak a házassági törvény 102. §-a alapján kérelmezvén, a felebbezési bíróság az alperes kérelmén jogszabálysértéssel túlterjeszkedett, midőn felperest alperesnek az elsőbiróság előtt nem is érvényesített ujabb s az alperes kilakoltatására vonatkozó kifogása alapján utasította el keresetével, holott az alperes vétkessége a válóperben hozott és NB) alatt csatolt ítélettel kimutattatott: az alperes kilakoltatása pedig azért történt, mert alperes házbéri nem fizetett s mert felperes és ennek anyja alperest ingyen lakással ellátni nem kötelesek. Ezeknek a panaszoknak nincs megállható alapja. A házassági bontó perben hozott s még jogerőre nem emelkedett XEO alatti Ítéletben az alperes terhére kimondott vétkesség alapján felperes ideiglenes nőtartást azért nem követelhet, mert az ideiglenes tartás iránti per csak a házassági per megindítása előtt történt sérelmes tények külön bizonyítása mellett indítható meg, s különben is az ideiglenes nőtartás-czélja csak az, hogy addig, mig a házasság felbontása iránti perben a házasfelek közötti viszonyt végérvényesen szabályozó ítélet keletkezik, a nő életfen tartása biztosittassé k. Minthogy a bontó perben hozott NB) alatti ítélet 1903. évi november 17-én kelt felperes már csak ennek az ítéletnek hozatala után 1903. évi november hó 27-ik napján sommás keresetet sem ideiglenes, sem végleges nőtartás iránt nem támaszthatott: ezekhez képest nem ütközik jogszabályba a felebbezési biróságnák az a jogi döntése, melv szerint felperes nőtartás iránti keresetével elutasittatott (904. jun. 10. I. G. 164.). 21300. Curia: Meg van állapítva, hogy felperes és alperes között a házassági kötelék a bpesti tsz.-nek Í21S/1901. számú jogerős ítéletével jogérvényesen felbontatott és annak utána kívánja felperes alperes ellen tartási igényét az alperes vétkességéből az 1894: XXXI. t.-cz. 90. §-a alapján, jelen perrel érvényesíteni. E szerint a jelen per a házassági viszony végleges felbontásából származó jogkérdést tárgyaz, melynek eldöntése az idézett 90. §. rendelkezéséből kifolyólag, valamint az 1868 : LIV. t.-cz. 22. §. értelmében