Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

188 CSALÁDJOG. 1894: XXXI. szükséges tartás már megítéltetett, e mellett egymagában a felperes által felhozott az a ténykörülmény, hogy alperes magasabb fizetésbe §' jutott, a tartásdíj felemelésére indokul nem szolgálhat. A felebbezési bíróság az a jogi döntése tehát, mely szerint felperest keresetével elutasította és az okozott költségben marasztalta, jogszabályba nem ütközik (903. ápr. 18. G. 662/902.). 95., 9b. <f§. 21269. Curia: Minthogy felp. az elsőbiróság ítéletének kizáró4 ,P',ermfkek^S a perköltségre vonatkozó rendelkezése ellen élt íelebbezéssel, a kir. elhelyezése, tábla, azzal lényeges eljárási szabályt sértett meg, hogy a semmiségi per keretében hivatalból nem vizsgálandó származás kérdésének érintetlenül hagyása a felperes elutasítására vonatkozó elsőfokú rendelkezést hivatalból megvizsgálta és érdemileg eldöntötte, s igy az elsőbiróság ítéletét a kiskorú gyermekek törvénytelen származásának kimondására irányult kérelemre vonatkozó rendelkezésére nézve hivatalból megsemmisíteni kellett. Tekintettel azonban arra, hogy a házassági törvény (1894. XXXI. tcz.) az iránt is rendelkezik, hogy ennek 95., 96. §§-ai a megsemmisített házasság tartama alatt született gyermekekre is alkalmazandók, a kir. táblának azt az intézkedését mellőzni kellett, melv szerint az iratoknak az illetékes árvaszékhez leendő áttétele elrendeltetett. (903. márcz 3. 7753/902.). 21270. Kaposvári tsz.: A házasságot az 1894:XXXI. t.-cz. 77. §-ának a) pontja alapján alperes hibájából felbontja. Elrendeli egyúttal, hogy az 1903. január 20-án született M. nevü leánygyermek alperesnél nyerjen elhelyezést, tartást és nevelést és kimondja, hogy ezen gyermek tartása és nevelése költségeit mindkét fél jövedelme arányában egyaránt tartozik viselni; felperessel szemben az általa fizetendő tartásdíj összegének megállapítása iránti intézkedést az 1877 :XX. t.-cz. 11. §-ához képest az illetékes gyámhatóságnak tartja fenn. A közös gyermek tartására és nevelésére vonatkozó intézkedés a felek kijelentésén és a házassági törvény 95. §-án alapszik, a tartásdíj fejében az intézkedés az. 1877: XX. t.-cz. 11. §-ához képest a gyámhatóságnak tartatott fenn (903. okt. 9. 7777/903.). — Pécsi tábla: Az elsőbiróság ítéletét felhozott indokainál fogva s különösen a tartásdíj összegének megállapítására nézve rendelkező részében azért hagyja helyben, mert a perben azok az adatok, melyekből az, hogy a házasfelek mily jövedelemmel bírnak, megállapítható lenne, kinyomozva nem lettek, igy tehát figyelemmel a házassági törvény 96. §-ára, az elsőbiróságnak az a rendelkezése, melylyel ez irányban az intézkedést a gyámhatóságnak hagyta fenn, helyes (903. decz. 7. 2756/903.). — Curia: A kiskorú gyermek elhelyezése s a felperes tartási kötelezettségének megállapítása iránt rendelkező részében mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztattatik, az ez iránti rendelkezés mellőztetik és az intézkedés a gyámhatóságra bizatik. A házassági kötelék felbontása esetében, a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől, az 1894: XXXI. t.-cz. 95. és 96. §-ai értelmében vagy a bíróság (95. §.) vagy a gyámhatóság (96. §.) részéről, de mindenkor együttesen hozandó határozat. Minthogy azonban a fenforgó esetben az alsóbiróságok csupán a kiskorúnak elhelyezése iránt határoztak, annak meghatározását azonban, hogy felperes az alsóbiróságok által megállapított időponttól kezdve, milyen összegű tartásdijat fizessen alperesnek, a gyámhatóságra bízták, mindkét alsóbiróság idevonatkozó rendelkezésének megváltoztatásával az 1894 : XXXI. törvényczikk 96. §-a alapján, a közös kiskorú elhelyezése és tartása iránti rendelkezést mellőzni és az ez iránti intézkedést a gyámhatóságra bizni kellett (904. jun. 7. 655/903.).