Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

178 CSALÁDJOG. 1894: xxxi. ján a házasság felbontása a házassági törvény 77. §-ának a) pontja *-«• alapján nem kérhető (904. jan. 7. 7,065/903.). 77. §. 21242. Beszterczebányaitsz.: Perbeli házasfelek között Az cletközös-kötött házasság az alp. hibájából az 1894: XXXI. t-cz. 77. §. a) pontség meg nemjában felbontalak s (alperes a fentebb idézett t.-czikk 85. §-a alapján kezdése, vétkesnek nyilvánittatik. Felperes házasságot az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §. a:) pontjában irt bontó ok alapján kérte felbontani, mert neje az 1902. márczius 24-én a polgári házasságkötés után nyomban felperestől jogos ok nélkül elment, illetőleg a házassági életközösséget a kibocsátott birói felhivás daczára sem állította vissza. Alperes beismerte, hogy a házassági életközösséget meg sem kezdette, hozzá menni nem akart s illetve tőle eltávozott, hogy a részére szabályszerűen kézbesített I. bírói végzésben megállapított záros határidőben férjéhez vissza nem tért és vele az életközösséget nem állította helyre, hanem az elhagyás indokául azt hozza fel védelmére, hogy a házaságot szülei unszolására kötötte meg, bár felperest ki nem álhatta, nem szerette, ezért nem is ment felpereshez, vele az életközösséget meg n em kezdte. Alperesnek ezen viselkedése megállapítja a házassági törvény 77. §. a) pontjában irt bontó okot és jogot ad arra, hogy a nem vétkes fél, ha különben a törvényben előirt feltételeknek eleget tett, a házasság felbontását kérelmezhesse. (903. okt. 1. 3630.). - - Curia: Helybenhagyja (904. febr. 9. 8964.). Hitvestársak 21243. Curia: A per adataiból kétségtelen, hogy peres felek lakása felperes szüleinél laktak és hogy onnét alperes távozott el. Tekintve azonban, hogy felperes nem vonta kétségbe alperes azon előadásának valóságát, hogy alperes a bírói meghagyás kézhez vétele után két tanú kíséretében elment felpereshez, s kijelentette, hogy kész az életközösséget visszaállítani olyképpen, hogy peres felek az alperes szüleihez költöznek, a mit azonban felperes megtagadott; tekintve továbbá, hogy a közös lakás helyének megállapítására a férj van jogosítva s alperesnek az a joga meg nem szűnt az által sem, hogy az egybekelés után közös megállapodás szerint a nő szüleihez mentek lakni; végül tekintve, hogy a nő férjét az ez által kijelölt lakásba rendszerint követni tartozik, s felperes által felhozott az a kifogás, hogy alperesnek háza és vagyona nincsen, nem szolgálhat okul annak megtagadására, hogy férjét az ez által kijelölt lakásba kövesse: alperes ellenében az 1894 :XXXI. t.-cz. 77. §-ának a) pontjában foglalt bontó ok meg nem állapitható (904. febr. 10. 8187.). 21244. Curia: A lakáskijelölésnek joga a férjet, mint családfőt illeti meg; a férjnek eiz a joga arra is kiterjed, hogy a házassági életközösségnek a körülményekhez képest az ő szülőivel közös háztartásban való folytatását követelte nejétől és ezt a nő csak abban az esetben tagadhatja meg jogosan, ha őt férje, szüleinek sérelmes viseletével szemben, meg nem védi. Az alperes által felhozott az a ténykörülmény, hogy felperesnek atyja őt állandóan azzal gyanúsította, hogy idegen férfiakkal szerelmi viszonyt folytat és ennek a gyanúsításnak a megszüntetésére felperes mi lépést sem tett, valósága esetében kétségtelenül olyan sérelmes viseletet és magatartást állapitana meg az alperes hátrányára, hogy a miatt jogosítva lenne az életközösségnek a felperes szüleivel közös háztartásban való folytatását meg-