Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 15. kötet (Budapest, 1903)

82 KÖTELMI JOG. Kötelmek fizettetik ki, figyelembe véve, hogy a végrehajtható követelése az m®f?zü"ése" iratok tanúsága szerint a birói letétbe helyezett összeget meghaladja, Elévülés. am, ennyiben gtb ^ figyelembe véve, hogy ily körülmények közt a végF, '?flés biroi rehajtónak a letevő által állított amaz eljárása, mely szerint a neki letétbe /we-fe]ajánltot fizetést elfogadni vonakodott, azon okból jogosultnak jezessei. ientkezik, merc részletfizetést elfogadni nem köteles, figyelembe véve, hogy ennek folytán az 1188 K 54 f- letétele a fizetést pótló hatálylyal bírónak nem tekinthető: az árverés beszüntetése nem foghat helye, miért is stb (902- okt. 1- 5822. ). Fizetés posta 21107. Curia: Posta utján történő fizetés esetében a pénz iitjan. küldése az ezt küldő adós és nem hitelező veszélyére történik. A postára feladott pénznek a hitelező által való tényleges megkapása tekintetében a postai feladó-vevény magában véve bizonyítékul nem szolgál (904. márcz. 10. 504/903. ). Fizetés posta- 21108. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatácheque-kel. &áva]) felp. kereseti követelésével el utasitta tik. Alp. a 2.: /. a. csatolt egyezségben felsorolt, az 1902. évi szeptember hó 30-iki lejárattal megjelölt, 400 koronáról szóló egyezségi váltó kiegyenlítéséül szolgáló 400 korona összeget az 5. 7. alatt csatolt, a felperestől származó cheque befizetési lap szerint még a váltó lejárata napja előtt, azaz 1902. évi szeptember 29. napján Kisújszálláson a postahivatalnál befizette. Minthogy pedig az által, hogy a cheque számlatulajdonos a részére kiszolgáltatott befizetési lapot adósának kezeihez juttatja, ezzel azt arra is feljogosítja, hogy tartozását a közvetítő postahivatalnál az ő számlájára teljesítse, mely befizetésnél a közvetítő postahivatal a cheque számtulajdonos követelésének felvételére megbízottjaként jár el s minthogy az ekként teljesített fizetés ép oly tekintet alá esik, mintha a cheque számlatulajdonos saját kezéhez történt volna, a befizetés jogi következményeire befolyással nem bir az, hogy a postahivatal, miint megbízott, a fizetés teljesítéséről megbízóját mikor értesítette. Ezek szerint alperes az egyezségileg kikötött utolsó részletfizetést kellő időben teljesítette, felperes pedig a befizetést minden jogfentartás nélkül elfogadta, felperes igénye tehát az elengedett összegre végleg megszűnt és így kereseti követelése jogos alappal nem bírván, mindkét felsőbíróság Ítéletének megváltoztatásával, felperest kereseti követelésével elutasítani kellett. Felperes teljesen pervesztes lévén, az 1868: LIV. t. -cz. 251. §-a alapján ugy a perbeli, valamint az azzal egy tekintet alá eső kétizbeni felebbezési költség viselésére is köteleztetett (904. márcz. 24. 1159/903. ). Tartozatlan 21109. Bpesti tábla: A felp. a keresetbe vett összegnek fizetés. a megfizetésére az alperest azon az alapon kéri köteleztetni, hogy ezt az összeget alperesnek tartozatlanul fizette és az elsőbiróság a felperest erre a jogalapra fektetett keresetével kereshetőségi jog hiányától utasította el. Attól azonban, aki tartozatlan fizetést állit, nem, vitatható el az a jog, hogy a tartozatlannak vitatott fizetés visszatéritését per utján szorgalmazhassa az ellen, akinek a vitatott tartozatlan fizetést teljesítette. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy a tartozatlan fizetést felvevő fél követelését egy harmadik személyre engedmény utján átruházta és hogy a követelés egy részét vele szemben az engedményes fizette ki, mert az engedménynyel, annak jogi természeténél fogva, csak az engedményező jogai szál-