Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

74 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881. LX. 20332. Curia: Az 1881 :LX. t.-cz. 84. §-ában foglalt *-"cz- az a rendelkezés, hogy ha a végrehajtató a végrehajtást csupán 84. §.(133. §.) közpénztárból felvehető követelésekre kívánja vezetni — a kikülKözpénztár- dött kirendelés mellőzendő — nem változtat azon, hogy abban ból lefoglalt az esetben, ha a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtás követelés utal- foganatosítására az 1881: LX. t.-cz. 18. §-a szerint nem illeványozdsa. tékes, a most idézett szakasz értelmében illetékes bíróságot keresse meg a végrehajtásnak az idézett t.-cz. 84. §-a értelmében leendő foganatosítására. Midőn pedig ilyképpen valamely végrehajtást szenvedőnek közpénztárból járó követelése foglaltatik le, a foglalás jogerőre emelkedése után az utalványozást az 1881: LX. t.-cz. 133. §-a értelmében a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság teljesíti. (902. máj. 14. 2992.) 95- 20333. Curía: A felebjpezési bíróság az alperes által felTanuk igény- hívott tanuk kihallgatását az okon tagadta meg, hogy alperes a perben. tárgyalás elhalasztását és a per elhuzását czélozza és hogy a jelzett körülmény nem döntő. Minthogy azonban afelebbezési bíróság csak egy tárgyalást tartott és alperes azon terjesztette elő kérelmét, a per elhúzásáról szó nem lehet, a fentebb emiitett körülmény pedig annak birói eldöntésénél, hogy az igényelt ingókra felperes a tulajdonjogot megszerezte-e vagy sem ? oly lényeges befolyással bírhat, hogy ennek a tanubizonyitásnak alkalmazásba vétele nélkül az ügy érdemileg meg sem bírálható. Ezeknél fogva a S. E. 204. §-a értelmében stb. (902. febr. 12. I. Gr. 564 901. •)6- § 20334. Szegedi tábla: A végrehajtási eljárás folyamán Az igény be- indított igénypernek a tárgyát az 1881 :LX.' t.-cz. 96. §-a bizonyítása: rendelkezéséhez képest egyedül az igényelt vagyonnak a fogaz igény el- lalás alól való felmentése képezvén, annak értéke meghatádöntése. rozásánál is az a vagyoni érdek lehet csak az irányadó, a mely az alperesként perben álló végrehajtatót az igényelt tárgyakra a foglalással szerzett zálogjogának fennállásához köti. Ez a vagyoni érdek a végrehajtató alperes követelése mennyiségének, vagy a mennyiben az igényelt ingóságok becsértéke ennél csekélyebb összeget képvisel, ennek a becsértéknek felel meg. (901. máj. 21. H. 7.) 20335. Budapesti tábla: Az anyagi jogszabály megsértésére felhozott panasznak nincsen alapja, azért: mert a felebbezési bíróság tényként megállapította, hogy felperes az igényelt ingókat a végrehajtást szenvedettől a foglalást megelőzőleg valósággal megvette és a vételárat részint a végrehajtást szenvedővel szemben fennálló követelésének betudásával, részben pedig készpénzzel törlesztette, hogy a lefoglalt és a kereset tárgyát képező ingók a foglalás alkalmával igénylő birtokában találtattak. Ezekkel a megállapított tényekkel szemben alperesek voltak köteletek azt bizonyituni, hogy felperes csakis színleg szerepelt mint vevő és hogy a vételi ügylet felperes és a végrehajtást szenvedett által a hitelező alperesek kijátszása czéljából köttetett, azonban alperesek által erre nézve semmi