Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SUMMÁS ELJÁRÁS. járulékai iránt tette folyamatba keresetét; ebből alperesek a 1893: XVlll. szóbeli tárgyalás során 416 koronát el is ismertek, de ezzel t.-cz. szemben 729 korona 20 fillér erejéig beszámítási kifogással 110. §. s illetve a beismert összeget meghaladó 313 korona 20 fillérre A perköltség nézve viszonkeresettel éltek. A táblának 1900. évi jun. 21-én kölcsönös G. 34. szám alatt kelt Ítéletével és a felebbezési biróság- megszüntetése nak a feloldott rész tekintetében ujabban 1900. évi. deczember 17-én D. 372/3 sz. alatt hozott Ítéletével, az alperesek ellenköveteléséből valónak bizonyult és beszámított 313 korona 68 fillérren kívül és fölül, felperes részére összesen még 365 K ítéltetett meg alperesek ellen. Ily körülmények közt a S. E. T. azon általános rendelkezése, mely szerint ha a fél részben nyertes, részben vesztes a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők, alkalmazást azért nem nyerhet, mert alperes is élt beszámítási kifogással és illetve viszonkeresettel, a mely nagyobb részben alaptalannak bizonyult; továbbá mert felperes ennek daczára részben pernyertes lett, és végül mert a perre alperesek szolgáltattak okot azzal, hogy a talpfákért oly összegeket is utánvételeztek, a melyek őket felperessel szemben meg nem illették. Ezekből kifolyólag a jelen ügyben a S. E. T. 110. §-ának az átalános szabály alul felállított az a kivételes rendelkezése alkalmazandó, mely szerint e részben pernyertes felperesnek alperesek aránylagos részköltségettartoznak fizetni. (901. márcz. 14. G. 2.) 20245. Szegedi tábla: Azt panaszolják a felperesek, hogy a felebbezési biróság eljárási szabályt sértett akkor, a midőn a perköltségeket részben megszüntette. Ez a panasz alapos, meit a kártérítési kötelezettséget illetően az alperes teljesen pervesztes, az pedig, hogy a kár összege a keresetben e czimen fel nem számított összegnél kisebb összegben állapíttatott meg, a perköltség kölcsönös megszüntetése egymagában elégséges okul nem szolgálhat, más ok pedig ezúttal fenn nem forog. (901. márcz. 5. G. 22.) 20246. Szegedi tábla: Abból a körülményből, hogy a U2- §• perben az I. r. alperest a II. r. alperessel közös ügyvéd kép- Pertársak viselte, jogszerűen csak az következik, hogy az I. r. alperes perköltsége. részére a felperes a per- és felebbezési költségnek csak felét, vagyis azt a részét tartozik megfizetni, a mely az alperesi képviselő javára megállapított díjból erre az alperesre aránylag esik. (900. nov. 6. G. 149.) 20247. Curia : A S. E. 117. §. 5. pontjában foglalt az 117. §. a rendelkezés, hogy az 1. §. b) és c) pontjában foglalt ese-Az ítélet végtekben tartás stb. iránt indított perekben hozott ítéletek ^rehajthatósáper folyama alatt „lejárt" követelésre nézve is tekintet nélkül felebbezésa felebbezésre végrehajthatóknak nyilvánitandók, helyesen re tekintet akkép értelmezendő, hogy a végrehajthatóság nem csak az nélkül. ezt kimondó Ítélet kelte napján már lejárt követelésekre, hanem azokra is kiterjed, a melyek a felebbezési, illetőleg a felülvizsgálati eljárás alatt lejárnak. (901. márcz. 15. I. G. 51.) Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. XIV. o