Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 27 tást az annak helyébe lépett eskü alatti kihallgatása — mint I893:XVIIL egyedüli uj bizonyiték alapján sikeresen nem kérheti, és t.-cz. pedig annyival inkább helyes a felebbezési bíróság döntése 95., 96. §§. a jelen esetben, a midőn felperes perujitási keresete nem az Félnek eskü alapperben hozott Ítélet megváltoztatására, hanem a most alatt kihall-' már előzően kivétetni kért esküjétől feltételezetten, annak gatása. ismétlésére, illetve fentartására irányul. A mi pedig felperesnek azt az érvelését illeti, mintha az okból, mert az alapperben részére megitélt főesküt le nem tette, e bizonyiték használtnak nem tekinthető, ez érvelés is alaptalan; mert az eskü mint bizonyiték az alapperben általa igénybe vételvén, az általa használtatott is, a mennyiben pedig eme eskü letételét elmulasztotta, az csak arra szolgálhatott alapul, hogy az 1881: LIX. t.-cz. 61. §-ában emiitett feltétel fennforgásakor igazolással éljen. (902. ápr. 25. I. G. 670/901.) 20227. Budapesti tábla: Felperesnek az a panasza, hogy mivel a felebbezési bíróság által elrendelt személyes meghallgattatása, esetleg eskü alatti kihallgatása végett kitűzött tárgyaláshoz közvetlenül megidézve nem lett, vele szemben lényeges eljárási szabály megsértésével alkalmaztattak az elmaradás jogi következményei, alaptalan azért, mert eltekintve attól, hogy a felebbezési biróság Ítéletében foglalt, s e részben meg nem támadott ténymegállapítás szerint felperes képviselője utján az idézésről kellő időben értesítést nyert, a S. E. T. 118. §-ának abbeli rendelkezésénél fogva, mely szerint az Ítéletek ós a szóbeli tárgyalás folytán hozott végzések a felekkel kihirdetés utján közlendők, felperes a képviselője közreműködésével lefolytatott tárgyalás alapján nyomban meghozott végzésnek felek képviselői előtt szóval azonnal kihirdetése által törvényszerűen megidézettnek tekintendő. (901. jan. 10. II. Gr. 109/900.) 20228. Curia félülvizsgálati tanácsa: Alperes felülvizsgálati kérelmét a S. E. 185. §-a a) és c) pontjaira alapítva egyebek közt azl panaszolja, hogy a felebbezési biróság eljárási jogszabályt sérteti akkor, a mikor a feloldás következtében megtartott felebbezési tárgyaláson kihallgatni kért tanúinak kihallgatását el nem rendelte. Ez a panasz alapos. Alperes az elsőbirósági eljárásban azzal védekezett, hogy felperes leányával apja halála, vagyis 1898. szeptember 4 e óta a szerelmi viszonyt megszakította; vele azóta nem közösült s a közösülésnek a válságos időben megtörténte kérdésében az elsőbirósági eljárásban tanuk voltak kihallgatva. Az e kérdésben vallomást tett tanuk közül L. József, K. Ferencz és K. Mari felperesi tanuk vallomását a felebbezési biróság mérlegelte ugyan s arra a meggyőződésre jutott, hogy e vallomásokkal felperesnek a bizonyítás abban az irányban nem sikerült, hogy e tanuk látták volna azt, hogy alperes a fogamzás i időben felperes leányához eljárt, mégis a pernek abból a körülményeiből, hogy alperes közel a válságos időig más-