Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)
8 SOMMÁS ELJÁRÁS. 1893;: XVlll. bocsátását a bérfizetés elmulasztása indokából követelte és a t.-cz. per az elsőbirósági eljárásban ezen az alapon tárgyaltatolt 16- §• ^ és döntetett el. Felebbezési beadványában, melyet a felebiegállapitási bezési tárgyaláson is előadott, felperes különbséget tett a két kereset, megállapodás közt és mig az 1902. évi július hó 30-án létrejött megállapodást a bérfizetés elmulasztása miatt hatálytalannak kimondani kérte, addig az 1902. évi augusztus 12-én alperes részéről kiállitott iratba foglaltakat, mint felperes részéről el nem fogadottaknak magára nézve nem létezőknek tekinteni kivánja a nélkül, hogy kérelmét a bérlemény visszabocsátására irányozta volna. A felebbezési tárgyaláson pedig felperes már ismét keresetének kért helyet adni, mig végre a birói kérdésre azt a kérelmet adta elő, hogy bíróilag állapittassék meg, hogy az 1902. évi július 30-án létesült szerződés 1902. évi november hó l-jével a bérfizetés elmulasztása miatt megszűnt és hogy 1902. évi augusztus hó 12-én szerződés az Írásbeli ajánlat el nem fogadása miatt nem is keletkezett. A bérlemény visszabocsátását a felp. ilykép a felébb, tárgyaláson nem kérte. Ily tényállás mellett kétségtelen, hogy a kereset az elsőbirósági eljárásban nem volt valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének puszta megállapítására irányozva, hanem a kétrendbeli megállapodással létesült bérleti szerződés megszüntetése is a bérlemény visszakövetelése iránti jog érvényesítésére irányul. A felebbezési eljárásban azonban, a hol felperes, a keresettől eltérőleg, a bérleti szerződést csupán az 1902. évi július 30-án kelt megállapodással létrejöttnek tekinteni és azt a szerződést a bérlemény visszabocsátásának követelése nélkül bérfizetés elmulasztása miatt megszűntnek bíróilag megállapítani és továbbá bíróilag megállapítani azt kérte, hogy 1902. évi augusztus 12-én szerződés az Írásbeli ajánlat el nem fogadása miatt nem keletkezett, felperes már pusztán csak megállapítási keresetet kivánt érvényesíteni, mert a pusztán arra irányuló kérelem, hogy a bíró állapítsa meg, hogy valamely szerződési jogviszony valamely tény következtében megszűnt és tehát fenn nem áll és hogy valamely szerződési jogviszony valamely tény következtében létre nem jővén, fenn nem áll, a jogviszony létezésének vagy nem létezésének megállapítására vonatkozik. A mikor tehát felperes az elsőbirósági eljárásban mig a bérlemény visszabocsátására irányzott keresetét a felebbezési eljárásban már csak pusztán megállapítási keresetté tette s ennek megfelelően a felülvizsvigálati kérelemben is kijelentette, hogy nem volt czélja, hogy a bérlemény kiüríttessék és üresen álljon, akkor a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy a S. E. 16. §. rendelkezésének alkalmazásával felperest keresetével elutasította. Az a panasz pedig, hogy a felebbezési bíróság a 8. E. 16. §-át helytelenül alkalmazta s hogy anyagi jogszabályt sértett, a mikor a jogviszony fenn nem állásának megállapításába