Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY. 133 63. §-a szerint csak azon pénzbírságok ós pénzbüntetések 1881: xvii. érvényesíthetők a csődtömeg ellen, melyek az 56. §-ban t.-cz. tüzetesen vannak felsorolva, ezek közé azonban boritaladó 63- §> nem tartozik, mert az nem valamely árut, terményt, vagy vala- Boritaladómely tárgyat terhelő pénzbüntetést avagy közadót, hanem minden tartozás oszadóztatási határozattól független önálló pénzbüntetést képez: tályozása. minélfogva felperest keresetével elutasítani kellett. (902. decz. 12. 662.) 20422. Curia: Az első bíróság által ítéletének vonatkozó <>•>• §• indokai alapján helyesen megállapított tényállás szerint fel- ^ közadós peres azon ügyletre vonatkozólag, melyből a kereseti követe- egyetemleges lés származott, az Export gőzm. r. t. eladóval szemben jót- adóstársainak állást (delcredere) vállalt és ezen kötelezettségéből folyólag fizetési kötea nevezett társaság felperest, illetve óvadékszámláját a kere- lezettsége. seti követelésnek megfelelő összeggel megterhelte. Minthogy pedig a per adatai szerint a nevezett részv. t. ezt a követelését az alperes csődtömeg ellen be nem jelentette, s minthogy a csődt. 69. §. érteim, a közadós egyetemleges adóstársai ezen fizetéseket, amelyeket az elvállalt kötelezettségénél fogva később kellene teljesíteniük, a csödtm. ellen bejelenthetik, ha a követelést maga a hitelező nem érvényesiti, ebből pedig önként következik, hogy az ily követelés iránt, amennyiben annak fennállása a felszámolási tárgyaláson kifogásoltatott a bejelentő a csődt. 145. §. alapján a külön pert is foganatba tenni jogosult, mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatni, a felperes kereshetőségi jogát megállapítani és ebből folyólag az I. fokon eljárt kir. törvényszéket további eljárásra utasítani kellett. (903. jan. 29. 789.) 20423. Budapesti keresk. és váltótörvényszék: A csődtör- 72. §. vény 72. §-ának 1. bekezdése szerint a csődeljárásra rend-Kivételes illeszerint azon kir. törvényszék illetékes, amelynek területéhez tékesség a a közadós személyes illetőségénél fogva tartozik. Ezen álta- csődeljárásra lános rendelkezés alól a kereskedelmi csőd esetében kivételt képez ugyané §. 2. bekezdésében a kereskedőkre, kereskedelmi társaságokra, valamint a közkereseti és betéti társaságok tagjaira, illetve beltagjaira nézve megállapított czégbirósági illetékesség. Ennek a kivételes illetékesség alkalmazásának azonban azon esetben, ha a csödnyitás a közkereseti társaságnak csak a tagja ellen kéretik, a dolog természete szerint csak akkor van helye, ha a csőd az 'illető társaság ellen már elrendeltetett, vagy ha a társasági tag ellen (csődtörv. 249. §.) oly követelés alapján kéretett a csődnyitás, mely követelés alapján a csőd a társaság ellen is elrendelhető volna. Ellenben, ha a csőd a tag ellen a tagnak személyes tartozása alapján kéretik és igy a csődnyitási kérelem alapjául szolgáló követelés és a társasági viszony között semmi vonatkozás sincs, ennek a kivételes illetékesség alkalmazásának sincs helye. De panaszló képviselője a tárgyalási jegyzőkönyv szerint hozzá intézett birói kérdésre azt adta elő, hogy a csődnyitási kérelem alapját