Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

128 CSŐDTÖRVÉNY. 1881: XVII. támadásnak eme §. alapján sincs helye. (902. február 30. 535.) t.-cz. — Curia : Hhagyja (902. decz. 11. 3007.) 34- §• 20415. Curia felülvizsgálati tanácsa: Másodrendű alpeA megtáma- res . . . azt panaszolja, hogy: a felebbezési bíróság anyagi doü teljesítés jogszabályt, a Cs. T. 26. §-át sértette meg azzal, hogy a tárgyának tömeggondnok fellépésével olyan jogügyletet mond ki hatályvisszaadása. talannak, amely nem a közadós jogcselekvényén alapult, hanem az alperes és egy a csőgtömeggel szemben teljesen közömbös harmadik személy között köttetett; továbbá: hogy a Cs. T. 34. §-ában meghatározott azt az anyagi jogszabályt sértette meg a íelebbezési biróság, hogy ha a megtámadott teljesítés tárgya visszaadatik, az annak alapját tevő követelés hatályba lép; már pedig alperes a váltót B. Vilmosra engedményezte s ennek átadta, a fizetés hatálytalanítása esetén tehát azt vissza kellene kapnia, a csődtömeg azonban nincs abban a helyzetben, hogy a váltót visszaadja Mindezek a panaszok alaptalanok; a kereset tárgya ugyanis nem jogügyletnek, hanem jogcselekménynek — fizetésnek — megtámadása ; ezt a fizetést pedig a felebbezési biróság helyesen minősítette a közadós jogcselekvényónek; mert a felebbezési biróság által megállapított és az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott tényállás szerint az alperes kielégítést akhép nyert, hogy a közadós üzletét az alperes képviselőjének tudtával és jelenléteben eladta B. Vilmosnak, ki a vételárnak egy részét a közadős utasításából adta át az alperesnek a követelés kielégítésére. E tényállás szerint a közadós az alperes követelését a neki B. Vilmostól járó vételárból utalványozta s ez az utalványozás a közadósnak jogcselekvénye; midőn tehát a fizetés ennek az utalványozásnak következtében megtörtént és az alperes ekkép kielégítést nyert: ez alapjában az alperes jogcselekvénye által történt, a miért is a felebbezési biróság nem sértette meg a Cs. T. ama rendelkezését, hogy megtámadás tárgya a közadós jogcselekvénye lehet. A Cs. T. 34. §-a értelmében, ha a teljesítés tárgya visszaadatik, a teljesítés alapját tevő követelés magának a törvénynek erejénél fogva lép ismét hatályba; ezért ilyen irányban külön bírói intézkedés nem szükséges, ellenkező intézkedést pedig a biróság nem tett, tehát a most idézett törvényszakaszt sem sértette meg; az pedig sem a felebbezési biróság Ítéletéből, sem a tárgyalási jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy az alperes a követelésnek állítólag alapját tevő váltó visszaadását kérte s igy a felebbezési biróság azzal sem sértett jogszabályt, hogy ez iránt kifejezetten nem intézkedett. (902. jan. 23. I. G. 524/901.) 36. §. 20416. Kolozsvári tábla: A csődtörvényen alapuló megVáltóUróság támadási keresetek illetőségére nézve a Cs. T. intézkeelőtt folyó dést nem tartalmazván, e tekintetben a prts. általános szabámegiámadási lyai az irányadók és mert a prts. 35. §-a joghasonlatosságáper. nál fogva az esetben, ha a megtámadási kereset kielégítési végrehajtás ellen, mely ily esetben a közadós jogcselekmé-