Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY. 119 alperesek a jogügylet keletkezésekor tudomással nem bir- 1881: XVII. láttak. Mert 2—4. rendű alperesek helyett, a kik kiskorúak, t.-cz. a megyei árvaszék mint közhatóság járt el és mert I. rendű 27. §. 3 p. alperes nem is egy községben lakott közadóssal, az pedig, & kozadós hogy férjének egy 1896. október 1-én lejárt váltóját közadós jogcsekkvénem tudta kifizetni, tekintettel arra, hogy a megtámadott jog- nyének megügvlet 1896. szeptember 23-án, tehát oly időben jött létre, támadása. amikor ez a váltó még le sem járt, még annak megállapítására sem alkalmas, hogy a kozadós a megtámadott jogügylet kötésekor fizetéseit megszüntette; annál kevésbé igazolja azt, hogy I. rendű alperes abban az időben, amikor a megtámadott jogügylet létrejött, tudta azt, hogy azzal a közadós hitelezőit szándékozik megkárosítani. A bíróságot a tömeggondnoknak az a kérelme, hogy mely alapon kívánja a megtámadott jogügylet hatálytalanítását ? nem köti és igy, ha a megtámadási kérelem jogos, ugy az ügylet a tömeggondnok által fel nem hozott alapon is hatálytalanítható. Ebből a szempontból a tábla 3123/899. sz. feloldó végzésével annak további vizsgálatába is belebocsátkozott; vájjon a kérdéses jogügylet a Cs. T. 27. §-ának valamely pontja alapján megdönthető-e ? A póttárgyalás eredményéül megállapítandó ugyan, hogy közadós, a ki korcsmáros és anészáros volt, a kereskedelmi törvény 3. §-a értelmében mint olyan, a ki a kereskedelmi ügyletekkel saját nevében iparszerüleg foglalkozott, kereskedő volt és pedig tekintet nélkül arra, hogy üzlete a kisipar körét meghaladta-e vagy nem? mert ennek a körülménynek a kereskedelmi törvény 5. §-a értelmében nem a kereskedői minőségre, hanem csak a czégbejegyzési és könyvvezetési kötelezettségre van befolyása, ennek daczára a megtámadott jogügylet a Cs. T. 27. §-ának egyik tétele alapján sem volt hatálytalanítható ; mert a megtámadott jogügylet keltekor, 1896. szeptember 23-án, közadós még perelve sem volt: az az egyetlen tény pedig, hogy 1896. október 29-én ellene egy végrehajtás foganatosíttatott és hogy halála után 1896. november 20-án hagyatékára az örökösök csődöt kértek, nem teszi kétségtelenné azt, hogy közadós fizetéseit mint kereskedő már megszüntette akkor, amikor a megtámadott jogügylet létrejött és mert a foganatosított végrehajtás időpontját a fizetések megszüntetésének időpontjául elfogadva, a megtámadott jogügylet ettől visszafelé számítva, több mint egy hóval eíőbb jött létre. (901. márcz. 26. 363/901.) — Curia: Hhagyja, mert a közadós által valamelyik hitelezőjének adott biztosítás a Cs. T. 27. §. 3. pontja alapján nem hatálytalanítható abban az esetben, ha a hitelezőnek a biztosítás követelhetéséhez való igénye az idézett tör vény pontban meghatározott válságos idő előtt keletkezett szerződésen alapul, a fenforgó esetben tehát közömbös az, hogy az alperesek a telekkönyvi bekeblezés alapján zálogjogot tényleg csak 1896. október 17-én s igy a közadós ellen 1896. október 29-én foganatosított kielégítési végrehajtást megelőző 15 napi