Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

CSŐDTÖRVÉNY, 115 ingatlanaira pusztán könyvkivonat alapján zálogjog, 1899. 1881: XVII. deczember 18-án pedig, tehát már a társas czégből történt t.-cz. kilépése után és a tagsági minőség törlésének birói elrenáe-2?. §. (244. §.) lése napján 200 frt követelés erejéig ugyancsak az ingat- A fizetés meglanokra biztosítási végrehajtási zálogjog jegyeztetett elő, még szüntetés főném bizonyitja azt, hogy a közadós fizetéseit egyáltalában galma. és pedig akkor, amikor még tényleg kereskedő volt, megszüntette volna, egyéb adat e tekintetben, — figyelemmel arra, hogy a később'', különben is szintén csak előjegyzett telekkönyvi zálogjogok már a czégjegyzékből való törlés elrendelése után keletkeztek, — fenn nem forog. Azt pedig felperes nem is állítja, hogy a megtámadott telekkönyvi zálogjog a csődnyitási kérvény beadása után, vagy az azt megelőző 15 napon belül keletkezett. E szerint ez a zálogjog a Cs. T. 27. §-a alapján sikerrel megtámadható nem lévén, felperes keresetével elutasítandó volt. (902. febr. 13. 3536.) 20400. Curia: Az a kérdés, hogy valamely kereskedő fizetéseit 27. §. 1. p. megszüntette-e, abban az esetben joghérdés, ha az bírálandó meg, Eó'za>dós jog— miként a jelen ügyben is — hogy bizonyos tények ered- cselekvényéményezik-e azt a jogi állapotot, a mely a fizetések megszüntetésetek megtámaalatt, mint jogi fogalom alatt, értendő. A fizetések megszűnte- dása. téséről való tudomás kérdése pedig, vagyis az a kérdés, hogy a fizetések megállapítására szolgáló egges jelenségeket a másik fél ismerte-e, ténykérdés ugyan, a jelen esetben azonban, miként fennebb már jeleztetett, nem erről, hanem a felmerült jelenségek jogi hatásáról van szó, az erre vonatkozó kérdés pedig a jogkérdés körébe tartozik és így felülvizsgálatnak tárgya. Mindamellett a felperes felülvizsgálati kérelmének nincs megállható alapja; mert az a tény, hogy az adós egy lejárt követelését a végrehajtás megkisérlése alkalmával fizeti ki, hatásában a végrehajtás foganatosításának eltűrésével nem azonos, hanem csak mint fizetési késedelem jelenkezik; az egyes esetben — tehát nem tömegesen — előforduló fizetési késedelem pedig még nem teszi külsőleg felismerhetővé azt az állapotot, hogy az adós lejárt tartozásait rendszerint nem fizeti; már pedig a fizetések megszüntetésének fogalmát ez állapítja meg. (902. jan. 9. I. G. 486/901.) 20401. Curia: A kereskedő, aki bolti üzletét az egész áruraktárral és felszerelvényekkel hitelezőjének kézi zálogul átadja, és megengedi, hogy hitelezője az árukat, amennyiben ő 8 nap alatt tartozását ki nem fizeti, eladhassa, s követelése apasztására fordíthassa, fizetéseit ezen megállapodásakor már megszüntetettnek tekintendő. (902. febr. 27. 1583/901.) 20402. Curia: Megszüntette a fizetéseit az a kereskedő, a ki ellen kielégítési végrehajtás lett elrendelve és foganatosítva s kinek nyílt üzlete végrehajtás utján bezáratott. A fél által megbízott képviselőnek tényei olybá veendők, mintha azok magától a féltől származnának; s igy, ha a megbízott 8*