Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

112 CSŐDTÖRVÉNY. 1881 : XVII. t.-cz. 22. §. A közadós kötötte haszonbérleti szerződés. l-ig való számítás. A felebbezési bíróság is magáévá tette azt a törvényes álláspontot, hogy a haszonbérbeadó felmondás esetén is csak törvényes vagy a szokásos idő bekövetkeztével kérheti a bérlemény átadását, de téves abbeli kijelentése, hogy mivel felperes éppen a szokásos gazdasági év leteltével mondván fel, még mielőtt alperes, illetve L. Zsigmond csődtömege a haszonbérletre nézve bármi befektetést vagy abban gazdasági tevékenységet fejtett volna ki, felperesnek az 1881. évi XVII. t.-czikk 22. §-ában biztositott joga beállott volna, téves pedig azért, mert egy egész gazdaságra vonatkozó haszonbérlet felmondása mindig előlegesen, a gazdasági év lejárta előtt, és pedig megfelelő idő előrebocsátása mellett teljesitendő, melyre nézve tekintettel a haszonbéri viszony megszűntével beállani szokott teendők lebonyolítására szükséges időre még a gazdasági év megszűntét megelőzőleg előrebocsátott egy negyedévi felmondás sem elegendő, annál kevésbbé pedig arra, hogy egy negyedévi felmondás ntán a haszonbérlet a gazdasági év folyama közben megszüntethető lenne. Mindezek alapján a felebbezési biróság ítéletét a haszonbéri viszony megszüntetésének időpontjára nézve meg kellett változtatni akként, hogy a haszonbérlet a kifejtettek szerint megállapított 1901. évi gazdasági év végével volt megszűntnek kimondandó (901. jul. 2. I. G. 292.) 20396. Budapesti tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, íelperest keresetével elutasítja. Indokok: Habár bérleti ós haszonbérleti szerződésnél, melyeket a közadós kötött, a csődtörvény 22. §-ának 1. bekezdése szerint a csődnyitás napjától kezdve a csődtömeg lép is a törvénynél fogva a közadós helyébe, s ettől az időtől fogva azokat a teljesítményeket, melyek a bérviszonyból folyólag a bérlő terhére esnek, ha a bérlő jogállásába jutott a csődtömeg —• imént nevezett nem a közadós helyett, hanem saját személyes tartozásaként köteles eszközölni, ebből azonban nem következik az, hogy a mennyiben a csődtömeg az idézett t.-cz. §. 2-ik bekezdésében biztositott azzal a jogával él, hagy be nem várva a bérleti szerződés lejártát, a szerződést felmondja és idő előtt megszünteti, bérbeadót az erre az esetre törvény által (Cs. T. 22. §-ának 2. bekezdése) megállapított kártéritési igénye tekintetében is személyes adósként, vagyis bérbeadónak a szerződés időelőtti megszüntetése folytán beállott bérveszteség czimén igényelt követelést tömeg tartozásként volna köteles kielégíteni. A Cs. T. 22. §-ának helyes értelme idevonatkozóan nyilván csak az, hogy a mennyiben a csődtömeg a teljesítést a maga részéről igénybe veszi, annyiban a viszonszolgaltatást is, mely a bér összegében nyer kifejezést, teljesíteni tartozik; attól az időtől fogva azonban, mikor a bérleményt a megfelelő felmondás után a bérbeadó rendelkezésére bocsátja, utóbbinak már nem a szerződés teljesítésének követelhetésehez, hanem csupán esetleges kártéritési igénye kielégítésének követelhetéséhez lévén joga; ezt az