Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 91 alapján megállapítja a következő tényállást. L Tény az, hogy 1881 :LX. felperesek az 1895. június hó 1-én Sz. N. és Sz. V.-val ko- t.-cz. tött szerződés alapján a 2469. hrsz. ingatlanból nevezettek 168. §. jutalékának felére telekkönyvi tulajdonosok lettek, tényleg Végrehajtás azonban nem ezen, hanem a 2468. hrsz. a. ingatlanból, a megszüntetése megvett ingatlannak megfelelő részt, vagyis 1200 • ölet birtokolnak. 2. Tény az, hogy a 2468. hrsz. ingatlan a természetben 3 holdat tesz ki, melyből a telekkönyvi tulajdonosoktól eltérőleg, 1252 • ölet Sz. A., 1208 • ölet felperesek és 1 hold 635 • ölet H. L. bir és használ; valamint tény az is, s megállapítást nyert, hogy a 2468 hrsz. ingatlannak a 2695/1., 2695/2. és 2696. kataszteri hrsz. ingatlanok felelnek meg. 3. Tény az, hogy felperesek a 2468. hrsz. ingatlanból 1200 • ölet, vagyis azon részt, melyet jelenleg birtokolnak, 32 évet meghaladó folytonos békés birtoklás következtében, elbirtoklás utján megszerezték. A tanukkal beigazolást nyert egyrészt azon körülmény, hogy végrehajtást szenvedett a 2468. hrsz. ingatlannak azon részét, melyet jelenleg felperesek birtokolnak, sohasem birta és használta, másrészt, hogy a felperesek birtokában levő 1200 • ölnyi ingatlant felperesek és jogelődeik, névszerint Sz. N. több mint 40 évig, Sz. V. 10 évig, 1895 óta pedig birják azt folytonosan és békésen felperesek még ez idő szerint is. Tekintve pedig, hogy alperes nem is állította, hogy felperesek vagy jogelődeik tiltott módon jutottak a kérdéses ingatlanrész birtokába, felperesek eme 32 évet meghaladó folytonos békés birtoklás által a peres ingatlant elbirtoklás utján megszerezték; a hosszú és békés birtoklással szemben pedig nem jöhet figyelembe az, hogy felperesek a kérdéses ingatlanrész telekkönyvi tulajdonosai nem voltak, hanem a tulajdonjog telekkönyvileg végrehajtást szenvedett javára lett utóbb bekebelezve, mert nevezett és elődei tulajdonjog bekebelezése az ingatlan tényleges birtokba vétele nélkül történt s így felperesek birtoklását nem érintette. Felperesek ezek szerint, mint harmadik személyek, a végrehajtás alá vont ingatlanrészre végrehajtató követelését megelőzőleg, elbirtoklás czimén, nyilvánkönyvön kivül tulajdonjogot szerezvén, az 1881 :LX. t.-cz. 168. §-a alapján a Curiának 55. sz. polgári döntvénye szerint, végrehajtás megszüntetési kereset beadására jogosítva voltak; felpereseket a kereset beadásának jogosultságától meg nem foszthatja az, hogy keresetüket az árverés megtartása után adták be, de a kereset elkésettnek sem tekinthető, mert az 1900 augusztus 13-án megtartott árverés a kereset beadása idejében jogerőre nemcsak nem emelkedett, hanem felperesek az árverés megtartásával csak az ingatlan részökre az árverési jegyzőkönyv szerint, az árverés alkalmával egyidejűleg foganatosított ideiglenes zárlati cselekmény teljesítése után nyertek tudomást, de más körülmények közt — az árverés jogerőre emelkedése esetén is — az elért vételár, jelen esetben a még mindig birói