Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 14. kötet (Budapest, 1903)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 91 alapján megállapítja a következő tényállást. L Tény az, hogy 1881 :LX. felperesek az 1895. június hó 1-én Sz. N. és Sz. V.-val ko- t.-cz. tött szerződés alapján a 2469. hrsz. ingatlanból nevezettek 168. §. jutalékának felére telekkönyvi tulajdonosok lettek, tényleg Végrehajtás azonban nem ezen, hanem a 2468. hrsz. a. ingatlanból, a megszüntetése megvett ingatlannak megfelelő részt, vagyis 1200 • ölet birtokolnak. 2. Tény az, hogy a 2468. hrsz. ingatlan a ter­mészetben 3 holdat tesz ki, melyből a telekkönyvi tulajdo­nosoktól eltérőleg, 1252 • ölet Sz. A., 1208 • ölet felpe­resek és 1 hold 635 • ölet H. L. bir és használ; valamint tény az is, s megállapítást nyert, hogy a 2468 hrsz. ingatlan­nak a 2695/1., 2695/2. és 2696. kataszteri hrsz. ingatlanok felelnek meg. 3. Tény az, hogy felperesek a 2468. hrsz. in­gatlanból 1200 • ölet, vagyis azon részt, melyet jelenleg birtokolnak, 32 évet meghaladó folytonos békés birtoklás követ­keztében, elbirtoklás utján megszerezték. A tanukkal beiga­zolást nyert egyrészt azon körülmény, hogy végrehajtást szen­vedett a 2468. hrsz. ingatlannak azon részét, melyet jelenleg felperesek birtokolnak, sohasem birta és használta, másrészt, hogy a felperesek birtokában levő 1200 • ölnyi ingatlant felperesek és jogelődeik, névszerint Sz. N. több mint 40 évig, Sz. V. 10 évig, 1895 óta pedig birják azt folytonosan és béké­sen felperesek még ez idő szerint is. Tekintve pedig, hogy alperes nem is állította, hogy felperesek vagy jogelődeik til­tott módon jutottak a kérdéses ingatlanrész birtokába, fel­peresek eme 32 évet meghaladó folytonos békés birtoklás által a peres ingatlant elbirtoklás utján megszerezték; a hosszú és békés birtoklással szemben pedig nem jöhet figyelembe az, hogy felperesek a kérdéses ingatlanrész telekkönyvi tulajdo­nosai nem voltak, hanem a tulajdonjog telekkönyvileg vég­rehajtást szenvedett javára lett utóbb bekebelezve, mert ne­vezett és elődei tulajdonjog bekebelezése az ingatlan tényleges birtokba vétele nélkül történt s így felperesek birtoklását nem érintette. Felperesek ezek szerint, mint harmadik személyek, a végrehajtás alá vont ingatlanrészre végrehajtató követelését megelőzőleg, elbirtoklás czimén, nyilvánkönyvön kivül tulaj­donjogot szerezvén, az 1881 :LX. t.-cz. 168. §-a alapján a Curiának 55. sz. polgári döntvénye szerint, végrehajtás meg­szüntetési kereset beadására jogosítva voltak; felpereseket a kereset beadásának jogosultságától meg nem foszthatja az, hogy keresetüket az árverés megtartása után adták be, de a kereset elkésettnek sem tekinthető, mert az 1900 augusztus 13-án megtartott árverés a kereset beadása idejében jogerőre nemcsak nem emelkedett, hanem felperesek az árverés meg­tartásával csak az ingatlan részökre az árverési jegyzőkönyv szerint, az árverés alkalmával egyidejűleg foganatosított ideig­lenes zárlati cselekmény teljesítése után nyertek tudomást, de más körülmények közt — az árverés jogerőre emelkedése esetén is — az elért vételár, jelen esetben a még mindig birói

Next

/
Thumbnails
Contents