Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

70 KÖTELMI JOG. A kötelmek területén képzettségének megfelelő állást nyerhessen el; felperes tartalma, azonban még csak nem is állította, hogy alperesnek abban az irányban vett igyekezetét bármiképp támogatta, vagy hogy alperes a kivánt megfelelő állásra érdemetlen volt volna. (902. jan. 28. 226/901.) Teljesítés 10587. Curia : Az általános magánjog szerint nincs olyan megtagadása, jogszabály, hogy a szerződési kötelezettség teljesítésének valamely részben való megtagadása az ügyletet egészben megszünteti, vagy a másik felet már egymagában feljogosítaná arra, hogy az ügylettől elálljon, mintha az meg sem köttetett volna; ellenkezőleg az a jogszabály, hogy a teljesítés megtagadása a másik felet első sorban csak a teljesítés követelésére jogosítja. Nem sértett tehát a felebbezési bíróság jogszabályt, midőn akkép ítélt, hogy egymagában a szőlő átadásának megtagadása az egyezséget meg nem szüntette, sem pedig a felperes nem jogosított e miatt az egyezségtől egyoldalúan elállani. A felperes további panasza az, hogy a felebbezési bíróság a S. E. 95. és 96. §-aiban foglalt rendelkezést sértette meg azzal, hogy id. Sz. K-t, az alperesek megbízottját, tehát magát a bizonyító felet eskü alatt kihallgatta. (902. ápr. 10. I. G. 647.) Az adós kése- 19588. Curia: A felebbezési bíróság Ítéleti tényállása delme. szerint az illető járdái munkán azok a hiányosságok, a Erőhatalom, melyeknek helyreállítása iránt felperes a jelen pert megindította, tényleg már a 10 éven belül előfordulnak; a nagyobb repedések és nívó-elváltozások a talajvíznek átfagyása folytán bekövetkezett emelkedések alkalmával az egyes betontábláknak eltöréséből keletkeztek ; oka tehát azoknak a fellépő talajvíz és ennek megfagyása következtében beállott kiterjedéséből bekövetkezett emelkedés, vagyis az altalajnak a most emiitett átfagyásból keletkezett mozgása; továbbá jó és tartós járda készithetóse szempontjából megelőzőleg megjelölt előkészítő munkálatok voltak végzendők, a melyek az altalajnak ama káros hatású mozgását kizárják; végül a talajvíznek káro.s hatást előidéző mennyiségben való jelenlétéről és arról, hogy ama káros hatás, ha kellő óvintézkedések előre nem tétetnek, nyilvánulni fog, alperes czég a járda készítésekor tudomást nyert. E tényállás mellett a felebbezési bíróság felperest keresetével azon az alapon utasította el, mert a talajvíznek ama káros hatást előidéző mennyiségben való jelenlétét ós a talajvíznek ama káros hatásának nyilvánulását erőhatalomnak tekintette és ekként ugy találta, hogy a létező hiányok erőhatalom következtében keletkezvén, azoknak saját költségén helyreállítására alperes az A) alatti szerződés szerint nem kötelezhető. A felebbezési bíróságnak ez a jogi döntése téves. A felebbezési bíróság ugyanis erőhatalomnak az olyan kívülről jövő eseményt vette, melynek elhárítása lehetetlen olyan óvintézkedések által, melyek az általuk elérendő eredménynyel az általános forgalmi nézetek szerint