Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG. 87 még sem ő, hanem tényleg a felperes végezte, ilyen korul- A kötelmek mények közt pedig felperes, mint a munkálat teljesítője és al- tartalma. peresek, mint annak a háznak tulajdonosai közt, melyen felperes Szerzodésss* a biztonsági munkálatokat teljesitette, olyan jogviszony létesült, ffésbol eredő melyből kifolyóan felperes az alperesek ellen követelését keresetileg követélés. érvényesíteni jogosult: mindezekre figyelemmel, felperes keres- ösztöndíj hetőségi jogát megállapítani és az elsőbiróságot az Ítélet visszafizetterendelkezo része értelmében a további törvényszerű eljárásra tés* utasítani kellett. (901. deez. 6. 2625.) 19586. Győri tábla: Alperes az A) és B) alatti okiratokban arra vállalt kötelezettséget, hogy a felperes által neki adott 1200 korona ösztöndij ellenében, az 1888/9. és 1889/1890. éveken át a német birodalom, vagy a nem német külföld egyik egyetemén, az erdélyi ág. ev. orsz. egyház szervezett rendszabályainak megfelelőleg tanulmányait szabályszerűen folytatni és az egyetemi tanulmányok befejezése, valamint a vizsgának idejében letétele után, a nevezett orsz. egyház területén belül az iskola és egyház szolgálatának fogja magát szánni s arra az esetre, ha ezen feltételeknek meg nem felelne, különösen, ha későbben bármely oknál fogva a felperes egyház szolgálatába mint hittudományi, vagy tanitói állás akadémiai jelöltje be nem lépne, vagy fel nem vétetnék, a kapott ösztöndijat visszafizeti. Felperes keresetében az alperesnek kifizetett ösztöndijat egyedül azon az alapon követeli vissza, mert alperes az egyház szolgálatába be nem lépett, hanem F. községben, tehát a felperes egyház területén kivül vállalt tanári állást, ami által a szerződést megszegte s ez okból az ösztöndij tőle visszakövetelhető. A tábla annak előrebocsátásával, hogy alperesnek a kiskorúságából folyó kifogását figyelembe azért nem vette, mert alperes a per során tett azon állításaival, hogy a szerződésbeli vállalt kötelezettségeinek eleget tett, elismerte a kötelezettségnek jogérvényességét, a kereset jogalapjául felhozott szerződésszegést a következő okokból nem találta megállapíthatónak. Az A. és B. alatti szerződések, melyek lényegileg teljesen egybehangzók, azokat a kérdéseket, hogy alperes a végett, hogy magát a felperes konsistorium területén belül az egyház és iskola szolgálatának szánhassa, mily lépéseket tartozott tenni ? továbbá, hogy az alperes által teljesitendők teljesithetése végett felperesre mily kötelezettség hárult? végre, hogy az ösztöndij visszafizetésének feltételéül megállapított azon körülmény, hogy ha alperes a szolgálatba föl nem vétetnék, miként legyen értendő"? homályban hagyják; a szerződós tehát ezekben a részekben magyarázatra szorul. Ezeket a homályos pontokat a tábla a perben előadottakból, a szerződésnek egész tartalmából, a felek közötti jogviszonyból és a dolog természetéből következően értelmezte. A perben előadottak szerint nem vitás az, hogy a felperes eonsistorium területén az egyházi és iskolai állások rendszerint pályázat utján töltettek be. Felperes azt, hogy alperest valamely állásnak pályázaton kivül 5*