Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

60 KÖTELMI JOG. Tiltott ügyle-nyereséghez jutnak az árvereztető hátrányára elérendő többlet tek. felosztása által, a mi nem egyéb, mint jutalom a nyilvános Árverelök árverésen való magasabb igérettételtől való tartózkodásért. közti megálla- A megállapított tényállás szerint a nyilvános árverés után podás. megtartott magánárverésen az igórt ár tekintetében magasabb eredmény éretvén el, —felperesek a nyereményből 600—600 koronát az árverezőknek ki is fizettek, de mivel a közigazgatási hatóság felpereseket árverési vevőknek el nem fogadta és az árverés tárgyát elsőrendű alperes tartotta meg, felperesek most már az általuk kifizetett többletet visszakövetelvén, ennek fejében lett az A) alatti nyilatkozat kiállitva, melyre a kei-eset alapíttatott. Minthogy pedig ezek szerint a követelés törvényileg tiltott jogügyleten alapszik, s minthogy továbbá állandó joggyakorlat, hogy akkor, midőn mindenik fél ellenében fen forog a törvénybe ütköző tilalom, sem az adott szolgáltatás visszaadása, sem az igért szolgáltatás teljesítése birói uton nem követelhető s az ily megegyezésből származó igények sem egy, sem más irányban birói oltalomra nem számithatnak, — s ezen mit sem változtat az, hogy felperesek követeléséről az A) alatti nyilatkozat kiállíttatott, mivel az ebben foglalt kötelezettség jogalapja tiltott megállapodásból keletkezett, s azt jogérvényessé az a körülmény, hogy arról okirat lett kiállitva, nem teszi, s igy miután az A) alattiból érvényes kötelem nem származik, az annak kiállítására vonatkozó körülmények merőben közömbösek, ennélfogva nem forog fenn annak okszerű szüksége, hogy az erre vonatkozó tényállás megállapítása ellen felhozott felperesi panasz felülvizsgálat tárgyává tétessék. (900. nov. 29. I. ü. 443.) Nyilvános ár- 19579. Curia felülvizsgálati tanácsa: A feleblejtés eredmé- bezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott nyének csök- A) alatti okirat szerint felperesek, Sz. György és alperesek hentesére az 1895. évi szeptember hó 29-ik napján kifejezést adván irányuló meg- annak, hogy együttesen szerződtek egy vasúti vonal kiépiállapodás. tése iránt, abban állapodtak meg, hogy ha az épités iránt a szerződés felsőbb helyen véglegesen elfogadtatik, a szerződésből származható minden jog és kötelezettség egyedül az alperesekre hárul, kik is a többi szerződő felet illető jutalék tekintetében magukat arra kötelezték, hogy azt ők 132.000 korona átalányösszeggel megváltják és ezt az összeget a többi szerződő fél részére a vasútépítési vállalatból származható nyereség vagy vesztességre való tekintet nélkül kifizetik, a többi szerződő fél pedig arra kötelezte magát, hogy alperesek kívánságára az illető vállalat ügyeiben ós érdekében mindenütt eljárni fognak és azt tőlük telhetőleg előmozdítani fogják. A felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott 3. •/, alatti okirat szerint felperesek Sz. György és D. Lajos az 1895. augusztus 5-én az alperesekkel szemben kötelezőleg azt jelentették ki, hogy tekintettel arra, hogy az illető vasút kiépítésére alperesekkel közös ajánlatot