Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

764 MIXISTERTANÁCSI HATÁROZATOK II. Rozuties vam-és gonczágai lakosok részint gyalogszerrel a hátszegi vásárra ügyek. Való jutás végett, részint marhákat a vásárra hajtva keltek 66., 17. §§. ^ a kovrágyi hidon. Emiatt özv. A. A.-né panaszára a hát•Vámszedési szegi járás főszolgabirájának 117/898. kih. sz. a. határozatához csorbítása. Val Kovrágy község a községi biró személyében az emiitett Fókérdés és engedélyirat 2. pontjában foglaltakhoz képest 25 frt kártérimellékkérdés tésnek és 7 frt költségnek megfizetésére köteleztetett. E haviszonya. tározatot Hunyad vármegye alispánja 122/898. kih. sz. a. helybenhagyta, a kereskedelemügyi minister pedig a Kovrágy község által e másodfokú határozat ellen beadott felebbezést 82093/898. sz. a. figyelembe nem vette. Kovrágy község ez ügyben a közigazgatási bíróságnál panaszszal élvén, e biróság 1656/k. 1899. sz. a. hozott végzésével a panaszolt ügy elbírálására magát illetékesnek nyilvánította és mivel a kereskedelemügyi minister ez ügyben hatáskörét szintén megállapította, illetőleg hatásköri kifogását a közig, bírósággal szemben fentartotta: ekként a kereskedelemügyi minister és a közigazgatási biróság között hatásköri összeütközés esete merült fel. A közigazgatási biróság emiitett határozatát a következő indokokra alapitja: A vámszedési jogosítvány fennállása két irányban, a szerint, a mint alaki kellékei vagy tárgyi terjedelme vizsgáltatnak, válhatik vitássá. A panaszolt esetben, miként a kereskedelemügyi ministeri határozat is kifejti, vámjogesor-. bitásról van szó; csorbítás azonban vámszedési jogositvány fennállásától feltóteleztetik; e szerint vitás főkérdést az képez, vájjon fennáll-e özv. A. A.-né vámszedési jogosítványa oly tárgyi terjedelemben, hogy csak e jogositvány csorbításával lehet a kovrágyi hidon át marhákat vásárra hajtani vagy gyalog vásárra átjárni, illetőleg, hogy a kovrágyi hidnak ily czélból történő használata megfelel-e az engedélyokiratban kikötött gazdasági közlekedés feltételének. Minthogy ezen főkérdés elbírálását az 1896. XXVI. t.-cz. 66. §-a a közigazgatási biróság hatáskörébe utalja és Hunyad vármegye alispánjának ez érdemben hozott határozata ellen Kovrágy község részéről benyújtott felebbezés tartalmánál fogva birói panasz minőségével bír, — ama főkérdéssel esetleg kapcsolatos kártérítés kérdése felett e biróság az 1896. XXVI. t.-cz. 175. §-a szerint hivatva van dönteni. A közigazgatási bíróságnak eme határozatában foglaltakkal szemben a kereskedelemügyi m. kir. minister az 1899. évi május hó 28-án 29284/99. sz. a. kelt és az 1899. évi augusztus hó 1-én 51973 899. sz. a. fentartott kifogásában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panasz tárgyát képező kérdés nem tartozik az 1896. évi XXI. t.-cz. II. rész II. fejezetének I—XVI. czime alatt kimerítően (taxatíve) felsorolt és a biróság hatáskörébe utalt ügyek közé s ehhez képest nem olyan természetű, mely az 1896. évi XXVI. t.-cz.