Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

730 MINISTERTANACSI HATÁROZATOK II. Községi az 1883. évii. t.-cz. 1. §-a értelmében pedig köztisztviselő és ügyek, az 1886. évi XXII. t.-cz. 75., 40., 37., 34. §§-ai értelmében 28. §. községi elüljáró nem lehet az, a ki nyereségvágyból eredő Községi se- bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélve volt. gédjegyző vá- E határozat ellen B. K. a kir. közigazgatási biróság­lasztása. hoz felebbezett, e biróság azonban az 1899. évi dcczeinlxM­hó 28. napján 2916/k. 1899. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg és a panaszt visszautasította, indokolván végzését azzal, hogy az 1896. évi XXVI. t.-cz. 28. §-a szerint közigazgatási birósági eljárásnak a törvényhatósági bízott­sásnak csak azon határozata ellen van helye, a melyJyel az ott felsorolt személyek választásában követett eljárás ellen emelt felebbezéseket eldönti; a panaszolt határozat azonban nem ily felebbezést döntött el, hanem a választást hivatalból semmisítette meg. E határozattal szemben a m. kir. belügyminister sem állapította meg — az 1900. évi márczius hó 28-án 23613 ÍV. a. sz. a. kelt átirata szerint — hatáskörét, mert abban a felfogásban van, hogy a községi segédjegyzőnek törvényes minősitése körül felmerült vitás ügyek elbírálását az 1886: XXVI. t.-cz. 28. §-a kifejezetten a kir. közigazgatási biróság hatáskörébe utalja. E szerint a közigazgatási biróság és a kir. belügyminister között hatásköri összeütközés támadt. Ebben az ügyben az eljárást a közigazgatási biróság hatáskörébe kellett utalni. Az 1896: évi XXVI. t.-cz. 28. §-a értelmezésének súly­pontja nem abban van, hogy a törvényhatósági bizottság a községi választás tárgyában felebbezós következtében vagy hivatalból határozott-e, hanem abban, hogy a határozat a közigazgatási biróság hatáskörébe utasított tárgyra és kér­désre vonatkozik-e, aminthogy a közigazgatási biróság sem a törvényhatósági bizottsághoz intézett felebbezést bírálja felül, hanem a törvényhatósági bizottságnak azt a határoza­tát, a melynek a tárgya az alkalmazott törvényes minősítésé­nek a kérdése. Semmi elfogadható indoka sincs az idézett törvénysza­kasz olyan értelmezésének, a mely szerint a törvényhatóság határozatával okozott sérelemnek orvoslása ne a határozat tárgyánál fogva tartozzék a közigazgatási biróság, vagy a, közigazgatási hatóság hatáskörébe, hanem azon megkülön­böztetés szerint, hogy a határozat felebbezés vagy hivatal­ból való eljárás folyománya-e. Sőt a törvény ilyen értelmezését már azért is kizártnak kell tekinteni, mert e mellett bármely ügyet el lehetne vonni, hivatalból való intézkedés utján, a birói jogvédelem oltalma alól és ha ugyanabban a kérdésben az említett megkülön­böztetés szerint egyszer a közigazgatási biróság, máskor a közigazgatási hatóság határozna végső fokban, ez nemcsak

Next

/
Thumbnails
Contents