Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

EGYÉB POLGÁRI ÜGYEK. 158. Bírósági zárgondnok támogatása végett szükséges Egyéb polgári karhatalom kirendelése iránt inditott ügyben az eljá- "flyek A kir. ministerium M. Mihálynak M. Gligor elleni zárlati ügyéből az aradi kir. járásbíróság és az aradi járás főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1901. évi november hó 27. napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, az 1869: IV. t.-cz. 25. §-a alapján a következőkép határozott: Ebben az ügyben az eljárás a biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Az aradi kir. törvényszék M. Mihály kurticsi lakos javára M. Gligor kurticsi lakos ellen a kurticsi 241. sz. tjkvben A. I. 275. hr. és 377. öi. sz. háznak és belteleknek birtokára az 1881: LX. t-cz. 237. §-ának b) pontja alapján az 1901. évi február hó 22-én 3107/1900. p. sz. a. kelt végzésével a zárlatot elrendelte s annak a foganatosítására s a zárgondnok bevezetésére az aradi kir. járásbíróságot megkereste. A kir. járásbíróság kiküldöttje 1901. évi márczius hó 23-án a zárlatot foganatosította, U. Juon zárgondnokot bevezette és arra utasította, hogy a zár alá vett beltelkes házat hasznosítsa, a zárlatot szenvedőt pedig figyelmeztette, hogy a zárgondnok megháboritása tilos. A kiküldött eljárását a biróság 1901. évi márczius hó 26-án 1901. V. 458/2. sz. alatt tudomásul vette. A zárt kérő 1901. április 5-én előadván, hogy a zárlatot szenvedő a zárgondnokot tisztében akadályozza s az ingatlanba be nem engedi, az aradi járás főszolgabirájától karhatalom kirendelését kérte, hogy a zárlatot szenvedő az ingatlanból eltávozzék és azt a zárgondnok rendelkezésére bocsássa; a főszolgabíró azonban 1901. április hó 6-án 2617. sz. a. arról értesítette a folyamodót, hogy kérelmével a járásbírósághoz forduljon. Az aradi kir. járásbíróság 1901. évi április hó 23-án 1901. V. 458/3. sz. a. a folyamodót kérelmével elutasította, mert a karhatalom kirendelésének a végrehajtási eljárásban csak az 1881: LX. t.-cz. 32. §-ának eseteiben van helye, mert a zárgondnokot a kezelésére bizott dolog birlalatában az illetékes hatóság ép ugy megvédeni köteles, mint a tulajdonost, és mert a zárgondnoknak nemcsak visszahelyezéséről, hanem a további kizavarás meggátlásáról is van szó, ezen praeventiv intézkedések megtételére pedig a közigazgatási hatóság köteles. E szerint az aradi kir. járásbíróság és aradi járás főszolgabirája között hatásköri összeütközés esete merült fel, melynek elintézéséül az eljárást a biróság hatáskörébe kellett rás birói útra tartozik. (1901. november 27. 1901. évi 37.116. I. M. sz.) Bírósági zárgondnok részére karhatalom kirendelése.