Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
50 KÖTELMI J( M • Szerződés, harmadik személy, a közte és alperes közötti B) alatti egyesSzerződés ér- ségnél fogva érvénytelenittetni és az előbbi, állapot visszaállitását rtnytélenitése. követelni jogosítva nincs s a mennyiben alperes az egyességet megszegte, felperes a B) alatti egyességnek az alapján alperes ellen csak kártérítési jogát, illetve igényét érvényesíthetné. Minélfogva mindkét alsófokn. biróság Ítéletének megváltoztatása mellett felperes keresetével elutasítandó volt. (902. márcz. 14. 6198/1901.) Tévedés össze- 19560. Curia: Az összeszámolás ténye felmenti ugyan a számolásnál, felperest attól, hogy az összeszámolás alkalmával megállapított követelésének feanállását és valódiságát bizonyítsa, de nem zárja el az elsőrendű alperest sem attól, hogy tévedés fenforqása esetében az összeszámolást megelőző időben keletkezett, de akkor fel nem számitott ellenköveteléseit érvényesíthesse. Minthogy pedig a jelen esetben megállapíthatónak látszik, hogy elsőrendű alperes viszonkereset utján érvényesíteni kivánt ellenköveteléseit az összeszámolás alkalmával a nélkül, hogy azokról a követelésekről lemondott volna, csak tévedésből nem hozta fel, viszonkeresetével nem utasítható el azért, mert az annak alapját képező követelések az összeszámolást megelőző időből származtak és az összeszámolás alkalmával nem érvényesíttettek. (902. febr. 11. 3992.) 19561. Curia: A felebbezési biróság azzal sem sértett meg jogszabályt, hogy alperesek kötelezettsége megállapítására a megtörtént összeszámolás tényét alkalmasnak elfogadta; mert a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint az összeszámolás készpénzbeli kölcsön, hitelbe adott áruk vételára, házbér és ezek kamatai, tehát jogilag önállóan is érvényesíthető czimen alapuló követelések iránt történt; már pedig az ekként történt összeszámolás az ennek eredményét feltüntető követelés érvényesítésére egymagában véve jogos alapul szolgálhat és a követelést ily alapon érvényesítő hitelező az akként történt összeszámoláson és ennek eredményén kívül egyebet kimutatni nem is köteles, hanem azzal szemben az ellenfél is csak azt hozhatja fel és bizonyíthatja, hogy az összeszámolásnál tévedés vagy tévesztés történt; már pedig erre nézve a felebbezési biróság ítélete és a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint alperesek bizonyítékot fel sem hoztak. (901. máj. 22. I. G. 177.) 19562. Curia: Az A) alatti okirat szerint ennek fent ismertetett tartalmánál fogva az engedményező és elsőrendű alperes között kötelmi viszony állott fenn és igy kölcsönös elszámolás alapjául olyan viszony szolgált, mely jogok érvényesítésére alkalmas; az ilyen alapon megtörtént elszámolás tehát már magában véve szerződésszerű kötelezettséget állapit meg, következésképen az, a ki annak az elszámolásnak eredményéül mutatkozó különbözetet érvényesiti, az olyan elszámolás megtörténtén és ennek mutatkozó különbözeti eredményén kívül egyebet bizonyítani nem köteles, tehát ama különbözet érvényesítése az elszámolás alapjául szolgált egyes ügyletek részlete-