Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

646 MINISTERTANÁCSI tiAiAttuaAiUK i. Egyéb kár. fegyelmi úton való megállapításának meg kell-e előznie Közúton haj- Vagy nem, a hatásköri kérdés megbirálásánál nem letott állatban, ± ,, J;,, het dontes tárgya. Hogy atisztvi- (1900. november 21. 1900. évi 68. 014. I. M. ) selő felelődé- j± kir. ministerium H. Tamásnak a jaád-asszubeszgének fegyel- tercze-zsolnai viczinális közút uti alapja ellen 36 frt s járumtuton meg- lé kai iránt indított kártérítése ügyében a beszterczei kir. állapítása járásbíróság és Besztercze-Naszód vármegye jaádi járásának szukséges-e főszolgabírója között felmerült hatásköri összeütközés esetét vagy nem. a IQQQ évi november hó 21-ik napján tartott tanácsában az hatáskor kér- ^ggf). jy_ t. -cz. 25. §-a alapján vizsgálat alá vévén, a követdésébe»elnem^ező^ határozott: ' 'hinthető. Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: H. Tamás jaádi lakos előadása szerinl öthónapos kanczacsikója 1899. évi augusztus hó 21-én a jaádasszubesztercze-zsolnai uton a Besztercze folyón átvezető híd padlójának elkorhadása következtében keletkezett nyílásban lábát törte s megdöglött. H. Tamás az ekkép szenvedett 36 frt kárának megtérítését a községi uti alapból első sorban a jaádi járás főszolgabírójánál kérelmezte, de kérésével a főszolgabírónak 1899. évi szeptember hó 10-én 7273. sz. a. kelt határozatával „illetékesség" szempontjából a rendes bírói útra utasíttatott. Az előadott tényállás alapján a beszterczei kir. járásbírósághoz fordult most keresetével H. Tamás és azt kérte, hogy a „jaád-asszubesztercze-zsolnai útszakasz viczinális utalapja" köteleztessék kárának és költségének megtérítésére, mint a mely útalap a káréri első sorban felelős, mert a híd jó karban tartása a jelzett utalapot és az ahhoz alkalmazott mérnököt, utmestert illeti. A kir. járásbíróság azonban a keresetet 1899. évi decz. hó 19-én 1899. Sp. I. 1385'1. sz. a. hozott végzésével hivatalból visszautasította, mert az 1893. XVIII. t. -cz. 27. §-ának 1. pontjában meghatározott az a pergátló körülmény, hogy a polgári pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie az idézés kibocsátása előtt is hivatalból figyelembe veendő, a jelen esetben pedig az alperes által perbe vont jogi személyt képviselni hivatott és kötelezett köztisztviselők hivatali mulasztása s az ebből folyó felelősség a polgári pert megelőzőleg az illetékes hatóságnál állapítandó meg. H. Tamás ezután ismét a főszolgabíróhoz fordult intézkedésért, mire az ügy a felmerült hatásköri összeütközés eldöntése czéljából felsőbb helyre terjesztetett fel. Felperes keresete tehát, habár azl a főszolgabíró által jogilagképviseltnek vélt útalapból való kielégítésére irányozza, lényegében azt czélozza, hogy az érdekeltség, a mely közegei