Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

640 MINISTERTANÁCSI HATÁROZATOK I. Egyéb kár. az ingatlannak valamely testileg osztatlan része, tehát a közös Kisajátítási tulajdonosok egyikének osztatlan illetősége; a kisajátitási kártalanítás kényszer is csak valamely meghatározott terület és nem valamely osztatlan rész megszerzésére terjedhet és a kisajátitási eljárásban az oly kényszereszközök, a melyek valamely osztatlan résznek kisajátítását eredményeznék, helyt nem foghatnak. Ennek megfelelően kell tehát a bizottság előtti eljárásban a mulasztásnak az 1881: XLI. t.-cz. 36. §-a szerint beálló következményeit is értelmezni. Áll ez kétségtelenül a kisajátitási tervre nézve, amely, ha ellene a bizottsági tárgyalásnál csak egy társtulajdonos tesz is kifogást, az egész ingatlanra nézve hatóságilag megállapítandó. De a kártalanítási árt is csak valamennyi tulajdonostársra nézve egységesen lehet megállapítani, mert a kártalanítás is a kisajátitási eljárásnak egy lényeges, az eljárás befejezéséhez szükséges részét képezi, ugy, hogy ha a kártalanítási kényszer-eljárásnak egyes társtulajdonosokkal szemben való elkülönített lefolytatása megengedtetnék, ez egyes társtulajdonosok osztatlan illetőségének kisajátítását eredményezhetné; következik ez nevezetesen az 1881: XLI. t.-cz. 61. §-ából, a mely a kártalanítást a kisajátítás véglegesítésével szoros kapcsolatba hozza, és a mely szerint, ha a kártalanítási eljárásnak az egyes társtulajdonosokkal szemben elkülönített befejezése meg volna engedve, í IZ íl X eredmény állhatna elő, hogy azoknak a társtulajdonosoknak osztatlan illetősége, kik a kártalanítási árnak velük szemben a 36. §. értelmében történt jogerejü megállapításától számított hat hónap alatt a végrehajtást kérték, ki volna sajátítva, míg a többi társtulajdonosokkal szemben, a kiknek irányában elkülönített kártalanítási határozat hozatott, a kisajátitási terv és kártalanítási határozat hatályát veszthetné. Hozzájárul ezekhez, hogy a bizottság előtt való tárgyalásnál egy tulajdonostárs felszólalása és kifogásai folytán a kisajátitási terven változás tehető s e változás kétségtelenül kihat a tárgyaláson meg nem jelent tulajdonostársakra is; és minthogy a kisajátitási terven eszközölt változás befolyással lehet a kártalanítási árra is: ezt a tárgyaláson meg nem jelent társtulajdonosok által az eredetileg a megváltozott kisajátitási tervnek megfelelőleg felajánlott mennyiségben elfogadottnak tekinteni sem lehet. Ha tehát az osztatlan tulajdonostársak egyike a bizottsági tárgyaláson a kisajátításj terv, s a felajánlott kártalanítási ár ellen felszólal és kifogást tesz, tekintettel főként arra, hogy az ezt tenni elmulasztókra az 1881. évi XLI. t.-cz. 36. §-a ugy a kisajátitási terv, mint a kártalanítási ár tekintetében egyenlő következményt szab, a tárgyaláson meg nem jelent társtulajdonosok a felszólaláshoz és kifogáshoz csatlakozottaknak veendők, minek aztán az a jogszerű következménye, hogy ilyen esetben a kár-