Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

MEZEI KÁR. 635 kivül helyezte és az iratokat a homonnai járásbírósághoz Meze. kar. Visszaküldte. Temető füterEzek szerint jelen ügyben a bíróság ós közigazgatási mesének elvihatóság között hatásköri összeütközés esete merült fel. UMod okozott K. János a homonnai kir járásbíróságnál 1894. évi no- Mr megténvember 3-án adta ugyan be a kár megtérítésére vonatkozó tése büntetési beadványát, de a kártétel az iratok között fekvő és 1894. indítvány félévi szeptember 5-én kelt becslevél szerint az ezen időpon- faltot megelőzőleg, vagyis akkor történt, a midőn a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894 : XIL t.-cz. még hatályban nem volt. De továbbá K. János a 3469. bünt. szám alatt iktatott beadványában Sz. Mihály és társainak megbüntetését nem, hanem csakis azt kérte, hogy azok a temető fütermésének lekaszálása által neki okozott 6 írt 40 krnyi kár megtérítésében elmarasztaltassanak. A tárgyalás során kiderített tényállás szerint Sz. Mihály és társai a temetőnek fütermését nem eltulajdonitási szán- v dékból, hanem oly czólból kaszálták le, hogy a fütermés vételárát a templomépítés költségeire fordítsák, s azt tényleg ezen czélra fordították. A jelen esetben csakis inditványi büntetendő cselekményről lehetne szó, de ez sem forog fenn. mert K. János ily irányú indítványt elő nem terjesztett. Az 1894 : XII. t.-cz. 93. §-ának a) pontjában meghatározott kihágásra vonatkozó büntető eljárás pedig még azért sem volt folyamatba tehető, mert eltekintve attól, hogy a kártétel időpontjában a hivatkozott törvény még hatályban nem volt, ebben az esetben is a büntető eljárás csak a károsult fél indítványára inditandó meg. Ezek szerint K. Jánosnak követelése polgári jogi természettel bír, és minthogy az 1877 : XXII. t.-cz. 14. §-a szerint a polgári eljárás alá tartozó mezei rendőri ügyekre vonatkozó kereset, ha a követelt összeg 20 frtot meg nem halad, felperes választása szerint az illetékes járásbiró előtt is megindítható, minthogy K. János a törvény által megengedett eme választási jogával az által, hogy ügyét a biróság elé vitte, már élt: mindezeknél az okoknál fogva a polgári jogi természettel biró emez ügynek elbírálását, tekintettel az 1877. évi XVIII. t.-cz. 14. §-ának második bekezdésére és az 1893. évi XXII. t.-cz. 1. §-ának első bekezdésére és a) pontjára, a járásbíróság, mint polgári peres ügyekben eljáró birósáii hatáskörébe kellett utalni. 101. Az 1894 : XII. t.-cz. hatályba lépte előtt okozott kár megtérítése és járulékai iránt indított ügyben, büntetésre irányuló indítvány hiányában a biróság hatáskörébe tartozik az eljárás. (1898. január 5. 1897. évi 69.429. I. M.)