Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

ERDEI KÁR. 621 összegben. 92 Más erdejében elkövetett károsítás okából erdei Erdei kár. kihágás miatt a közigazgatási hatóság magáninditvány Krd('[ kár hiányában a kihágási eljárást folyamatba nem tehet- hii*tetésiin. vén, a csak kártéritésre irányuló eljárás birói hatás- ditvány ^ körbe tartozik. Ml. A per érdemére tartozik az a kérdés, hogy a ká- Erdei és merosult fél az erdei legeltetéssel okozott kárának meg- ze[ kari e9V téritését polgári per útján követelheti-e a nélkül, hogy az erdei kihágásnak megbüntetését az erre illetékes hatóság előtt szorgalmazza. Erdei és mezei kárnak egy összegben kért megtérítése. (1889. június 7. 1889. évi 20.655/1. M. ; 1889. évi 30.366V/. a. B M. sz. a.) Tényállás : S. Sz. és társai rovnói lakosok K. V. és társai rovnói lakosok ellen a szvidnikí kir. járásbíróság előtt 1886. évi decz. 12-én 1688. p. sz. a. sommás keresetet nyújtottak be, melyben azt adták elő, hogy az ő tulajdonukat képező erdőben, legelőn és szántókon az alperesek az 1886. év tavaszától október 3-áig jogtalanul 148 darab marhát legeltettek, miáltal a becslevél szerint 222 frt erdei és mezei kárt tettek, továbbá 24 frt 50 kr. haj tó-pénz, valamint 20 frt becslési költség felmerülésére is okot szolgáltattak. A felperesek ennélfogva azt kérték, hogy az alperesek összesen 266 frt 40 krnak és járulékainak egyetemleges megfizetésében elmarasztaltassanak. A szvidniki kir. járásbíróság az 1887. évi február 24-én megtartott tárgyalás után ugyanazon napon 248. polg. sz. alatt hozott végzésével a felpereseket az illetékes közigazgatási hatósághoz s illetve a lehető mezei rendőrségi ügyben illetékes bírósághoz utasította és határozatát következőképen indokolta": „A keresetlevél alapját képező becslési okmányban határozottan és világosan ki van emelve, hogy a becslés nem csak a szántóföldeken és réteken okozott mezei kárra vonatkozik, hanem 818. cat. hold erdő és legelőterületen is becsültetett ; nincs külön kitéve és összeszámozva, hogy mennyi azon kár, a mely a szántóföldeken ós réten okoztatott, s melyre nézve e kir. járásbíróság lehetőleg mint polgári s illetve kpolg. bíróság az elbírálásra illetékes volna, hanem általában véve ugy ezen területeken, mint a legelős erdőterületeken okozott kár együttesen van felvéve s becsülve; és miután az 1879: XXXI. t.-cz. 100. §-ában határozottan kimondatik, hogy az erdőbeni legeltetés minden körülmények közt akár szándékosan, akár gondatlanságból