Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

ERDEI KÁR. A kir. ministerium B. Kálmánnak és nejének Sz. Erdei kar Gizellának S. Árpádné ü. Karolina elleni 38 K erdei kártétel Közös udag és jár. iránti ügyéből a vízaknai kir. járásbíróság és Alsó- tefiban aüó Fehér vármegye^ 1T. fokú erdőkihágási bírósága között fel- erdőterületen merült hatásköri összeütközés esetét az 1901. évi szeptember « jogosnál hó 14. napján tartott tanácsában az 1879 : XXXI. t.-cz. 134. §-a,*ö&6 fának a illetőleg az 1896 évi IV. t.-cz. 25. §-a alapján vizsgálat alá tulajdonoevevén, a következőkép határozott: tdrs által vá~ Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörélje gatása. tartozik. Indokolás: B. Kálmán buzdi lakos és felesége Sz. Gizella 1899. évi október 22-én 122. sz. a. azt a feljelentést tették Alsó-Fehér vármegye kisenyedi járásának főszolgabi: ájánál, hogy S. Árpád kisenyedi lakos több, emberrel az ő erdejükből hat szekér fát vágatott. Kérték S. Árpádnak és embereinek megbüntetését és a kár és költség megtérítésére kötelezését. A főszolgabiró 1898. évi deczember hó 13-án 122/99. sz. a. hozott határozatával a panaszosokat a polgári per útjára utasította, mert a tárgyaláson az tünt ki, hogy az erdőterület, a melyen a fát vágták, három nyolezad részben S. Árpádné tulajdona s a panaszosokkal közös osztatlan birtoka, minek következtében azt a cselekményt, hogy az egyik tulajdonos meghagyásából az osztatlan erdőterület egy részét letarolták, erdei kihágásnak nem lehet minősíteni. A nevezettek kérelmére ezután 1900. évi január 10-én 1900. évi Fh. 5. sz. a. a vízaknai kir. járásbíróság S. Árpádné 1'. Karolina ellen 33 K becsű szerinti kár és járulékai erejéig fizetési meghagyást bocsátott ki. Az ellentmondás folytán keletkezett perben a felperesek azt ;i keresetet adták elő, hogy az ő erdejükből S. Árpádné hat szekér fát vágatott ki s igy nekik 44 kor. 44 fillérre menő kárt okozott, kérték az alperesnek ebben, a kamatban és a költségben marasztalását. A kir. járásbíróság az 1900. évi február hó 26-án 1900. Sp. 45/9. sz. a. az alperes pergátló kifogására hozott végzésében a ..felpereseket keresetükkel elutasította", mert a közös erdőben a közbirtokos által okozott, 30 frtotmeg nem haladó kár az 1879: XXXI. t.-cz. 69., 70. §-ai szerint erdei kihágást képez és, mint ilyen, az e feletti eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A panaszosok kérelmére ezután a főszolgabiró a kihágási ügy újrafelvételét rendelvén el, a panaszolt a tárgyaláson azt adta elő, hogy a fát jogosan vágatta ki, mert az erdőnek évnegyed része akkor még az ő tulajdona volt, és habár 1898-ban az erdőtulajdonjogról lemondván, csak haszonélvezeti jogát tartotta fenn, az V4 rész haszonélvezeti jogot meghaladó famennyiséget nem vágott le. A főszolgabiró 1900. évi május hó 29-én 50/900. kih. sz. a. hozott határozatával S. Arpádnét az 1879:XXXÍ. t.-cz.