Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

MEZEI MUNKABÉR] VISZONY. 601 Földnek részért megmunkálása. A pécskai kir. járásbíróság az alperesnek ama kifogása Mezei munkafolytán, hogy a felperesek az ő mezei munkásai voltak és ben v,8Z0r,y hogy az 1876: XIII. t.-cz. alá esnek, az ügyet a közigazgatási hatóságok elé utasította, a pécskai főszolgabíró ellenben a felek közt fennállott jogviszonyt haszonbérletnek tekintvén, a felperesek követelésének érvényesítését bírói útra tartozónak jelentette ki és igy hatásköri összeütközés merült fel a bíróság és közigazgatási hatóság között. A felperesek, minthogy részes munkát teljesítettek, az 1<S76: XIII. t.-cz. 3. §-ának e) pontjánál fogva nem voltak az alperessel szemben cselédeknek tekinthetők. De nem lehetett őket az 1876: XIII. t.-cz. 84. és következő §-ai alá eső*) mezei munkásoknak sem tekinteni, mert nem végeztek ugy, mint az aratók, nyomtatók, cséplők és hasonló munkások egy bizonyos fajtájú és megszakítás nélkül egyfolytában teljesítendő munkát, hanem az alperes kukoriczaföldjének megművelésével járó igen különböző fajtájú s különböző időben teljesítendő munkák összességére vállalkoztak a termés egy negyedrésze fejében. Hogy az L876: XIII. t.-cz. .s4. és következő §-ainak rendelkezése alá eső mezei munkások alatt a törvény az ilyen társas viszonyban levő állandó munkásokat nem, hanem csak azokat a mezei munkásokat kívánta érteni, a kik megszakítás nélkül, egyfolytában teljesítendő mezei munka elvégzésére vállalkoznak, kitűnik a törvénynek különösen 86., 87. és 88. §-aiban foglalt szigorú és kivételes intézkedéseiből, a melyek éppen szigorú és kivételes természetüknél fogva nem mutatkoznak észszerűen alkalmazhatóknak azokra, a kik a mezei gazdával hosszabb mezőgazdasági időszakot felölelő állandó társas viszonyba lépnek. Miután tehát a felperesek nem tekinthetők sem cselédeknek, sem mezei munkásoknak, arról pedig, hogy napszámosok volnának, szó sem lehet, miután továbbá az 1876: XIII. t.-cz. csak a cselédek, mezei munkások és napszámosok jogviszonyaival foglalkozik és igy a felperesek jogviszonyai az idézett törvényben tárgyalt kérdések közé nem tartoznak ; miután végül az 1876: XIII. t.-cz. 115. §-a csak az idézett törvényben tárgyalt kérdések iránt támadható viták elintézését utalja a közigazgatási hatóságok elé: ennélfogva H. Vazul és P. Illés ópécskai lakosoknak F. Karoly ópécskai lakos ellen indított ügye nem közigazgatási, hanem bírói útra tartozik. *) Ez időszerűit a mezőgazdasági munkásokról az 1898 : II. t.-cz. rendelkezik.