Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

CSELÉ Dl SZ< ILGALAT mely szerint öt évi szolgálati bére czimén indított kereseté- Cselédi szolvei közigazgatási útra utasíttatott. ^ 9a,at Hunyadmegye közigazgatási bizottsága 339/85. sz. alatt Cselédi szola 11-odfoku határozatot helybenhagyta és panaszlót kere-gálát adósság setével azért utasította el, mert közte és néh. B. Sz. között törlesztése femeghatározott időre szóló érvényes szolgálati szerződés be- jében. bizony ithatólag létre nem jött. ..Sz. P. által pedig panaszló .1 hatáskört tartozása annak kezesén hajtatva föl, e miatt a törvény utján megszabó törföllépni egyedül kezes illetékes." vény visszaPanaszló ezen határozat ellen újólag í'elebbezéssel élvén, ható ereje. a kir. belügyministeriumtól az összeütközés eldöntését kéri. A kir. ministerium 1886. július hó 3-án határozott: A jelen ügyben a további eljárás az 1876: XIII. t.-ez. szerint megállapított közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozik; mert D. 1. arra kötelezte magát, hogy ifj. B. Sz.-nak juhait minden év május, június, július és augusztus havaiban a havasokon őrzi és ezen szolgálatáért neki havonként 10 frt bór oly feltétellel igértetett, hogy a bérösszeget gaztiája adósságának (94 frt) törlesztése fejében fogja betudni; mert ezen viszony, tekintettel arra, hogy a szolgálati bérnek mely czélra leendő fordítása a jogügylet természetét épen nem változtatja meg, az L876: XIII. t.-ez. I. §-ánál fogva, gazda és cseléd közötti viszonyt képez; mert a gazda, illetve jogutódja a D. 1. ellen fennálló követelését ennek kezese ellen érvényesítvén, D. I. a tényleg teljesített juhőrzésért neki járó bérét, mely az adósság törlesztése fejében a gazda által nem vétetett igénybe, jogosítva van követelni és mivel keresetét az 1876: XIII. t.-ez. hatályba lépte után nyújtotta be ( L616/81. sz. alatt a puji kir. járásbíróságnál), ebben csak azon hatóságok járhatnak el, melyeket a hivatkozott t.-ez. a gazda és cseléd közötti viszonyból származó ügyeknek illetékes hatóságaiul megjelölt, miután az eljárás és hatósági szervezet, tehát a hatáskör és illetőség tekintetében is, hacsak valamely törvény határozottan ellenkezőt nem rendel, mindig az újonnan hatályba lépett törvény rendelkezései alkalmazandók, miután ellenkező esetben a legtöbbször, midőn az uj törvény hatályba léptével a régi törvény szerint illetékes hatóságok tényleg létezni is megszűnnek, egyáltalán nem volna oly ügyeknek illetékes hatósága, melyek az uj törvény hatályba lépte előtt keletkeztek ugyan, de ennek hatályba lépte után tétetnek folyamatba. 57. A cselédbérkövetelés akkor is a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ha a panaszolt gazda azt hozza fel védelmére, hogy a követelt bért a cseléd által okozott kár fejében tartja vissza.