Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KEGYÚRI VISZONY 511 szerint a kegyúri jog körül felmerülő minden peres kérdésben Kegyúri via bírói tisztet maga a királyi Felség mint legfőbb kegyúr "ony gyakorolja; a százados szokás pedig azt igazolja, hogy O Kegyuraság Felsége ezt a jogot nem a rendes bíróságok, hanem minden- elismerése. kori kormánya és az ennek alárendelt közigazgatási hatóságok útján érvényesítteti és igy — miután az érdekelt felek akaratából nem lehet a birói és közigazgatási hatóságok hatáskörét megállapító jogszabályok alól eltérésnek helye — a kért ministeri beleegyezés sem állapithatná meg a bíróság hatáskörét oly ügyben, melyben törvényeink szerint a hatáskör a birói hatóságokat nem illeti. A veszprémi egyházmegye püspöke az 1895. évi deczember 7-én 53.894. p. szám alatt benyújtott keresetével a budapesti kir. törvényszék előtt rendes pert indított a római katholikus vallásalap ellen a szentkirály-szabadjai plébániái;! vonatkozó kegyuraság, valamint az ebből folyó jogok és kötelezettségek elismerése s járulékai iránt. A vallásalapot képviselő közalapítványi kir. ügyigazgatóság részéről a birói hatáskör ellen emelt kifogás fölött tartott jegyzőkönyvi tárgyalás befejezte után a budapesti kir. törvényszék 1896. február 25-én 5246. p. szám alatt hozotl végzésével a kifogást elvetette, a bíróság hatáskörét megállapította és a perfelvételi határnapot kitűzte. Az elsőbiróság végzését a budapesti kir. Ítélőtábla 1896. évi július lö-án 8168. p. szani alatt helybenhagyta azzal az indokolással, hogy a szóban forgó vitás kérdés eldöntése azért tartozik birói útra, mert a kereset kegyuraság és ebből folyó jogok s kötelezettségek megállapítására, tehát magánjogi igények érvényesítésére van irányozva, minthogy pedig a magánjogi igények érvényesítése a rendes bíróságok hatásköre alá és bírósági eljárás útjára tartozik s fenforgó vitás kérdés elbírálása sem a fentebb idézett törvények, sem pedig más törvény vagy törvényszerű rendelet által a polgári bíróságok hatásköre alól el nem vonatott: ennélfogva a jelen ügyben a bíróság és nem a közigazgatási hatóság bir tárgyi illetékességgel. Ilyképen hatásköri összeütközés merülvén fel egyfelől a vallás- és közoktatásügyi minister ur, másfelől a budapesti kir. ítélőtábla között, az 1869 : IV. t.-cz. 25. §-a alapján eljáró ministertanács a jelen ügyben a közigazgatási hatóság hatáskörét állapította meg. Erre vonatkozó határozatának indokai a következők : Törvényeink értelmében a legfőbb kegyúr ő Felsége a király. A magán kegyúri jog a legfőbb kegyúri jognak a kifolyása és a jogoknak és kötelezettségeknek oly különös köre, mely a legfőbb kegyúri jog keretében és annak tartalmából képződött.