Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

506 M1N1STERTANÁCSI HATÁROZATOK I. Határügyek, igy ez mint sommás visszahelyezési kérdés, az 1893. évi Birtokhábori- XVIII. t.-cz. 1. £-a 5. m) pontja alapján a járásbíróság tás határkő- hatáskörébe tartozik, egyúttal pedig az ügy érdemében is iiek lerakása- itélt és 1900. évi június hó 5-én 1900. Sp. IV. 7/8. szám val. alatt hozott Ítéletével a felpereseket a birtokba visszahelyezte. Határjelek Az alperes felebbezésére a budapesti kir. törvényszék felállítása. 1900. évi augusztus hó 21-én 1900. III. D. 347. szám alatt hozott végzésével, az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával, tekintettel az 1894 : XII. t.-cz. 34. §-ában megállapított hatáskörre, az alperes pergátló kifogásának helyt adott, és az Ítélet feloldása mellett a pert megszüntette. K. János és neje ezek után 1900. évi szeptember hó 15-én 20.597. szám alatt Budapest székesfőváros I. kerületének elöljáróságához fordultak panaszukkal, a melyben az 1894 : XII. t.-cz. 34. §-a értelmében jogosulatlanul történt háboritásukért elégtétel adását, S. Andrásnénak a határkőnek eltávolítására kötelezését, költségben marasztalását és békés birtokukba visszahelyezésüket kérték. A ker. elöljáróság az 1900. évi november hó 14-én 24.687/900. szám alatt hozott határozatával a kérelemnek illetékesség hiánya miatt nem adott helyet, hanem a folyamodókat a rendes bírói útra utasította azért, mert az 1894. évi XII. t.-cz. végrehajtása iránt 48.000/1894. szám alatt kiadott m. kir. földmivelésügyi ministeri rendelet 35. §-a értelmében az elöljáróság a határjelek felállítására, kijavítására s megújítására vonatkozó hatáskörében csak azután járhat el, ha a birtok határainak jelzése tárgyában a törvény 33. §-ában emiitett törvényhatósági szabályrendelet megalkottatik: ilyen szabályrendelet azonban a főváros területére vonatkozólag ez ideig megalkotva nincs. Ekképen a budapesti kir. törvényszék és Budapest székesfőváros I. kerületének elöljárósága között hatásköri összeütközés támadt, melynek elintézéséül a bíróság hatáskörét kellett megállapítani, mert a felperesek keresetüket birtokháboritás czimén az előbbi állapot visszaállítására irányozván, az a birtokjogon és igy magánjogi ezimen alapszik, a birtoknak ilyen védelme pedig a bíróságnak, nevezetesen az 1893 : XVIII. t.-cz. 2. §-ának 5. m) pontja értelmében a járásbíróságnak a hatáskörébe tartozik; mert továbbá az 1894: XII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 48.000/894. szám alatt kibocsátott földmivelésügyi ministeri rendelet 35. §-a értelmében az elöljáróság a határjelek felállítására, kijavítására s megújítására vonatkozó hatáskörében csak azután járhat el, ha a birtokhatároknak jelzése tárgyában a törvény 33. §-ában emiitett törvényhatósági szabályrendelet megalkottatott, ilyen szabályrendelet azonban Budapest főváros területére vonatkozólag ez ideig meg nem alkottatott; és mert ezen körülményre tekintettel az 1894 : XII. t.-cz. 34. §-ában megállapított " közigazgatási hatáskör a jelen ügyre ki nem terjeszthető.