Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

30 [)((LOGJi )G. A zálogjog és zálogjog sem tekinthető érvényesnek és ily körülmények között a jelzálogjog, alperes rosszhiszeműségének bizonyítása nem szükséges, mert Jelzálogjog jóhiszeműségére sem hivatkozhatik sikerrel, de a fenforgó érvénytelen,- körülményekből megállapítható az is, hogy alperes a zálogjog ségc a tulaj-szerzése körül körültekintő gondossággal nem is járt el: ugyanis donos szemé- ha a birtoklás tekintetbe vételével folyósítja a kölcsönt., meggyözölyében rali, dést szerezhetett volna, hogy ezt az ingatlant tulajdoni czimen tévedés miatt, felperes birja és hogy névazonosságból származott tévedés folytán jutott az ingatlan telekkönyvileg a végrehajtást szenvedő jogelőde nevére .... (902. okt. 7. 6030.) Jelzálogadós 19536. Curia: A felebbezési biróság Ítéleti tényállása és személyes szerint az egyedül felebbező II. r. alperes a felebbezési táradós közti vi- gyaláson az elsőbiróság előtt történt védekezésének csakis szony. azt a részét tartotta fenn, hogy a dologi adós külön perben csak az esetre marasztalható, ha a személyes adós már a kereseti követelés kifizetésére jogerősen kötelezve van. A felebbezési biróság helyesen fejtette ki, hogy ilyen jogszabály nincs, ellenkezőleg a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa a bekebelezett követelésnek a jelzálogból kielégítése, illetve ennek tűrése, kötelezése iránt perelhető a nélkül, hogy előzően e végből szükséges lenne, hogy a személyes adós jogerősen marasztalva legyen; az egyenes adósnak a perből kihagyása csak azzal a következmény nyel jár, hogy a dologi adós teheti meg azokat a kifogásokat a követelés ellen, a miket a személyes adós megtehetett volna. (902. ápr. 2. G. 629.) 19537. Curia: Ha a jelzálogi adósként perbevont alperes a perben védekezik és pervesztessé válik, a költség tekintetében nem a jelzálogul szolgáló ingatlanból való kielégítés tűrésére, hanem a költségnek megfizetésére kötelezendő. (901. nov. 27. I. G. 408.) -1 zálogjog 19538. Curia: A záhgjog mint ilyen egységes egészet oszthatatlan- képez, az részekre szét nem bontható, nem osztható meg tehát sága. Alzálog- olyaténképen sem, hogy a mennyiben a zálogjog az ingatlannak jog: több tulajdonost illető jutalékaira kebeleztetett be, az alzálogjog magára a zálogjogra nem annak egészében, hanem csak egy jutalékot terhelőén volna bekebelezhető, mivel ez a zálogjog egységes voltánál fogva nyilvánkönyvileg csak ugy volna kivihető, ha maga a zálogjog a terhelni nem szándékolt többi ingatlan jutalékról, az alzálogjog bekebelezésével egyidejűen kitöröltetnék. Minthogy pedig a kérdéses zálogjog ugy a felpereseket, mint a P. J.-né Sz. K.-t illető ingatlan jutalékára egyetemlegesen és egységesen terhelte : tarhatatlan alperesnek ezzel ellenkező az az érvelése, hogy a telekkönyvi hatóság az alzálogjog bekebelezését a felpereseket illető ingatlan jutalékokra tévesen rendelte el s hogy az alzálog helyesen a zálogjogra csakis annyiban volt volna bekebelezhető, a mennyiben az egyetemleges zálogjog a P. J.-né jutalékát is terhelte, s ez az érvelés még hozzá alaptalan is annálfogva, mivel a keresetlevélhez C) s a viszonválaszhoz