Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

talanitás nélkül tartoznak a hajók és tutajok kikötését a ha- A szolgalmak, tóságilag megjelölt helyeken megengedni. A kikötés meg- Kikötés engedésének szolgalma tehát feltétlen, de azzal a közelebbi engedésének meghatározással, hogy az csak a hatóságilag megjelölt he- szolgalma. lyeken gyakorolható, kártalanítás nélkül, mert a parti birtoknak más t. i. hatóságilag ki nem jelölt területén, ezen szakasz rendelkezése alá nem esik. Nem lévén tehát szolgalom megállapítása és gyakorlata, a fenti megszólításon kívül, egyéb feltételhez kötve, nyilvánvaló, hogy ezen szolgalomnak: törvényileg történt megállapítása, a kikötésért netán szedett, egyébként már az 1751. évi XVII. t.-czikkben is eltörölt dijakat a szóban forgó hatóságilag kijelölt helyeken megszüntette és hogy a bevezetésben emiitett törvény megalkotása után, e helyeken már csak olyan kikötői dijak szedésének jogosultságáról lehet szó, melyeket a törvény végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletek szabályoznak. A törvény végrehajtásával megbízott közmunka és közlekedésügyi fennállott m. kir. minisztérium 1885. évi deczember 31-én 39537. sz. a, kelt rendeletének 6. §-ában ugyanis megállapította, hogy azon folyók mentén, melyeken hajózás vagy tutajozás gyakoroltatik, a hajók és tutajok kikötése czéljából minden községben rendszerint annak belterületén, a szükséghez képest elég tágas és alkalmas kikötő hely jelölendő ki, a hol a hajók és tutajok minden dij fizetése nélkül kiköthetnek, a rendelet 7. §-a pedig meghatározza, hogy a szabad kikötés czéljaira első sorban az illető község tulajdonát képező alkalmas part jelölendő ki, másnak partja csak akkor, ha a községnek a kikötésre alkalmas partja nem volna, vagy a kikötés czéljaira elégtelen lenne. A kijelölt helyeken való szabad és díjtalan kikötés képezi az általános szabályt, de ezen szabály alól az idézett rendelet 10. ós 12. §-a kivételeket állapit meg és pedig abban az esetben, ha a kikötésre szánt helyen a kikötés kényelmesebb és biztosabb eszközölhetése czéljából berendezések létesíttetnek, vagy szolgálmányok teljesíttetnek és ezek igénybe vétetnek, bizonyos előre meghatározandó és hatóságilag jóváhagyandó illetékek szedését megengedi és megengedi ez1 akkor is, ha a szabad kikötő 8 napon tul használtatik. Hízókét a dijakat a rendelet 11. és 13. §-a szerint minden község képviselő testületi gyűlésben állapítja meg és azokat jóváhagyás végett a miniszterhez felterjeszti. Egy másik, t. i. az 1887. évi 6679. sz. a. kelt rendeletben pedig meg van ál lapítva az, hogy ha a part nem a községé, a díjszedési jou sem a községet, hanem a parttulajdonost illeti. Ercsi község képviselő testülete 1886. évi július 1-én tartotl u> ülésében ezek alapján megállapította a kikötő helyét és illetve az ennek czéljaira szolgálandó partrészt és megállapította a kikötőnek 8 napon tuli használatáért, továbbá a rakodó helyek használatáért szedendő dijakat. Felperes jog-