Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

ÖOLOGJÖG 21 által nemcsak az lövet el ezen törvény szerint büntetendő cselek- Szerzői jog. mémjt, aki szándékosan vagy gondatlanságból az arczkép után- Fénykép utm képzését a maga részére eszközli vagy eszközölteti, hanem az &, képzési joga. aki tudva tiltott utánképzést más részére önállóan eszközöl. Ez okból alpereseket az 1884 : XVI. t.-cz. 72. és 19. §-ai alapján, tekintettel arra, hogy a felperes képes ábrázolatával ellátott nyomtatványokból csak kevés példány lett felhasználva, egyenként be nem hajthatás esetén 3 napi fogházbüntetésre átváltoztatandó 50 korona pénzbüntetéssel büntetni kellett, — Szegedi tábla: Az elsőbiróság Ítélete azzal a kiegészítéssel, hogy alperesek az 1884 : XVI. t.-cz. 72. és 19. §-aiba ütköző cselekménj* elkövetése miatt az utóbb hivatkozott szakasz alapján büntettetnek, helybenhagyja. Indokok: Az A) alatti megrendelt fényképészeti arczképre nézve az 1884: XVI. t.-cz. által védett utánképzés joga (szerzői jog) ugyané t.-cz. 72. §-a szerint kizárólag a felperest, mint megrendelőt illeti. Alperesek nem bizonyították, hogy felperes nekik az utánképzést megengedte. A 2. r. alperes beismerte, hogy a szóban levő nyomtatványokat (csomagoló papirt, körözvényeket és falragaszokat) ő állította elő s az elsőbiróság Ítéletében felsorolt és helyesen méltatott bizonyítékokkal igazolva van, hogy ezekkel a nyomtatványokkal, illetve az azokon levő képes ábrázolatokkal a 2. r. alperes az A) a. csatolt arczképet az I. r. alperes megrendelésére gépileg utánképezte és az I. r. alperes ezeket az utánképzéseket a kereskedelmi üzlete körében történt felhasználás utján közzétette és forgalomba helyezte. Mindkét alperes elkövette tehát az idézett t.-cz. 72. és 19. $-aiban tiltott cselekményt. Az elsőbiróság ítéletét a jelen ítélet rendelkezésében foglalt kiegészítéssel, ezekből az okokból és saját indokai alapján helyben kellett hagyni. — Curia : Helybenhagyja. (901. ápr. 16. 1840.) 19530. Curia: Igaz ugyan, hogy I. r. felperes, aki a,Ki*lfd1d8n élő szerzői jog tekintetében Magyarországgal viszonosságban nem "'"//</'" honos álló külföldi állam polgára, az 1884 : XVI. t.-cz. 79. §-a ér- szerzői jo<jőteímében müvét illetőleg a magyar törvény oltalmát igénybe védetmq nem veheti, és ez alapon saját személyében kereseti joggal nem bírván, helyesen utasíttatott el, de másrészt kétségtelen az is, hogy II. r. felperes mint magyar honos, az idézett törvény 28. §-a szerint keresettel felléphet és hogy ez a joga a 79. §. értelmében a külföldön megjelent müvére is kiterjed. Tekintettel már most arra, hogy az 1884 : XVI. t.-cz. I. és 52. £-ai értelmében abban az esetben, ha egy miinek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában a mü többszörözésére, közzétételére és forgalombahelyezésére a szerzők mindegyike feljogosítottnak tekintendő és ettől a jogtól szerzőtársa jogának esetleges nem létezése vagy megszűnte sem fosztja "meg; kétségtelen, hogy a szerzői jognak panaszlott bitorlása miatt II. r. felperes egymagában is kereseti joggal bir. Minthogy pedig