Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

188 KÖTELMI JOG. Vasutak kar érkezése és elindulása alkalmával ugyancsak. kötelességében térítési köte- álló csöngetyüjelzés megadása folytán az utasoknak a perronlessége. r5] kimenetelét kellőleg nem ellenőrizhette, s nem akadályoz4 baleset jel- hattá meg azokat abban, hogy a tilalom ellenére a pályáké- udvarra ki ne léphessenek. Mulasztás a közegek részéről az is, hogy az elhaltat nem akadályoztak meg abban, hogy a perrortról a pályaudvarra kijuthatott, sőt a felügyelő Sk. beszélgetésbe is ereszkedett az elhalttal és mégis megengedte, hogy a szabályzat ellenére a pályaudvaron maradjon, s várja be a szabadkai vonat elindulását akkor, a midőn a harmadik sinen állott és előbb az elkésett brucki vonatnak kellett az előtte álló második sinen áthaladni. Mulasztást követett el alperes az által is, hogy a brucki vonat megérkezését jelző csengetésnél nem figyelmeztették közegei az indulásra kész szabadkai utasokat arra. hogy a jelzés a brucki vonat megérkezésének szól. és igy a szabadkai vonat indulási idejéből három perez hiányozván csak, a szabadkai utasok méltán hihették, hogy a jelzés nekik szól, s igy az elhalt megtévedhetett, végül, hogy alkalmat adott már a csengetéskor az elhaltnak a pályaudvarra kijuthatásra, s nem tette lehetetlenné a vonat indulásáig a pályaudvarra az utasok kimehetését s a perron kinyitását. A felhozottakkal az alperes közegeinek mulasztása kétségtelenül bizonyítva lévén, az pedig, hogy az elhalt halálát saját hibája idézte elő, perrendszerüleg nem bizonyittatván stb. (901. jun. 7. 5320/900.) 19716. Budapesti törvényszék: A peres felek egyező előadása alapján kétségtelen tény az, hogy felperest alperesnek egy anyagszállitó vonata elgázolta . . . minek következtében bal lábát amputálni kellett Alperes . ... az 1874 : X VIII. t.-cz. 1. §-ának megfelelően kész azt bizonyítani, hogy felperes saját hibájából csonkult meg. Alperes azzal látja bebizonyítva, hogy felperes saját hibájából csonkult meg, mert az anyagot szállító vonat munkásai s ezek között felperes is, több izben figyelmeztetve lett, hogy az anyagot szállító nyitott kocsikban csak a kocsi közepén szabad tartózkodni s mégis felperes megcsonkulása alkalmával, tilalom ellenére a nyitott kocsi oldalfalán ült, minek következtében a tolatás által előidézett lökés miatt egyensúlyt vesztve, a kocsi kerekei alá került (Előadta még), hogy felperes megcsonkiiki^;! nem menetközben, hanem tolatás idejében történt, amikor a munkásoknak zárt kocsiban való elhelyezése előírva nincs A póttárgyaláson az alperes által becsatolt "25. számú forgalmi utasítás 160. czikkéből kiderült ugyan, hogy anyagszállitó vonatokon a munkások személy- vagy födött teherkocsikban csak menetközben helyezendők el, azonban ugyanezen utasítás 58. czikke (77. lap) azt is tartalmazza, hogy ínég a vasúti alkalmazottaknak is tilos tolatás közben a kocsik fedélzetén tartózkodni .... Eme rendelkezésből pedig az következik, högy alperesi vasvtvállalat közegei még tolatás kőzheti