Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
KÖTELMI JOG 185 lett tarthat és árulhat, alperes csak jogával élt, amikor ily Kártérítés, árukat a tényállás szerint különben is meg nem határozott^ munkaadó mennyiségben pinczéjében tartott. E szerint alperest az alapon, felelőssege az hogy pinczéjében szeszt és benzint tartott, kártérítési kötelezettség alkalmas nem terhelvén, felmerül még az a kérdés, hogy alperes azért, ját ért halmert a benzin meggyuladt, felrobbant és felperesnek ebből esetért. kára származott, ezt a kárt megtériteni tartozik-e "? A fennálló jogszabályok értelmében az objectiv felelősség a jelen esetben alkalmazást nem nyerhet, mert a különleges törvényekben szabályozott kártérítési kötelezettségeket kivéve, egymagában az. hogy valaki veszélyes tárgyak vételével és eladásával foglalkozik és ilyeneket helyiségében készletben tart, annak kár esetére való felelősségét meg nem állapítja, hanem alperesnek mint fűszerkereskedőnek felelőssége csak akkor állapíttathatnék meg. ha arra nézve állapittatnak meg tények, hogy 6 az áru elhelyezése vagy kezelése körül a kellő óvintézkedéseket megtenni elmulasztotta, vagy a kezeléssel megbízott személy kiválasztásában, vagy végre ennek ellenőrzésében mulasztás! követett el. Minthogy azonban a felebbezési bíróság Ítéletében alperesnek éppen ilynemű mulasztására vonatkozó tények meg nem állapíttattak, s ez irányban a tárgyalás és bizonyítási eljárás ki sem terjeszkedett, azért az ügy érdemleges eldöntésre nem lévén alkalmas, a megtámadott Ítéletet a sommás eljárási törvény 204. §-a alapján stb. feloldani kellett. (901. márcz. L í. G. L8.) ' 19712. Curia felülvizsgálati tanácsa: . . . Az által, hogy a felebbezési bíróság tanúkihallgatást nem rendelt el ... . eljárási jogszabály nem sértetett .... mivel az a kérdés, hogy az alperes gyárában üzemben tartott gépek a legtökéletesebbek-e vagy sem, a per eldöntésére azért nem bir döntő befolyással, mert a gyáros a legtökéletesebb gépek tartására törvény által kötelezve nincs és alperesnek a baleset előidézésében való mulasztása egymagából abból a körülményből, hogy nem a legtökéletesebb gépekkel dolgoztat, jogilag megállapítható nem volna. Felperesnek az a további panasza is alaptalan, hogy a felebbezési bíróság a kereset elutasítása által az anyagi jogszabályt helytelenül alkalmazta, a menynyiben figyelmen kivül hagyta az 1884 : XVII. t.-czikk (ipartörvény) 114. §-ának és a 0) alatt csatolt rendszabály 14. és 15. §sj-ainak rendelkezéseit, úgyszintén az elsőbirósági eljárásban kihallgatott Z. Antal és P. Irma tanuk abbeli' vallomását, a mely szerint a felperest ért baleset a kellő kiképzés hiányának tulajdonitható, valamint a joggyakorlatot, mely ismételten kimondotta, hogy a gyári üzemben testi épségükben megsérült munkásokat a munkaadók megfelelő tartásdíjban részesíteni tartoznak. Annak a megemlítése mellett, hogy az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről szóló 1893 : XXVII. t.-cz. a felperest 1885. évben ért baleset idejében még megalkotva nem volt, való ugvan,