Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG 179 kártérítési kötelezettségének jogalapját ; mert a felebbezósi Kártérítés, bíróság éppen alperesnek mulasztását vette kártérítési kötele-munkaadó zettsége jogalapjául. Alaptalan továbbá alperesnek az a felelőssége az panasza, hogy a felebbezósi bíróság mellőzte azt az anyagi alkalmazottjogszabályt, hogy elhatározásának és működésének követ- ;«< frí balkezményeit kiki maga tartozik viselni, mert ha tényként az esetért. állapíttatott volna is meg, hogy felperes a saját jószántából és saját kérelmére alkalmaztatott alperes ipari üzemében a marógép melletti munkára, ez a tényállás sem alperest fel nem mentené a balesetből eredő kártérítés kötelezettsége alól, sem felperes hibája abból jogilag következtethető és megállapítható nem volna, mivel felperesnek elhatározása és a marógépen való dolgozás iránt netán felhozott kérelme semmi okbeli összefüggésben nem áll az őt ért balesettel. De alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezósi bíróság akkor, a mikor" ítéletében az 1884 : XVIÍ. t.-cz. 114. §. és az 1893 : XXVIII. t.-cz. 1. §-a <•) pontjára hivatkozik, mellőzte azt a jogszabályt, hogj „ad impossibilia manó tenetur" a mennyiben figyelmen kívül hagyta azt, hogy egyéb czélszerü biztosító készülékek tényleg nem léteznek, mint az a készülék, a melyei alperes üzeménél alkalmazott és figyelnie]] kívül hagyta azt, hogy az L893 : XXYIII. t.-cz. 1. §-a a köveiéit biztosító készülékek meghatározását egy kiadandó miniszteri rendelet részére tartja fenn, a mely rendelet ez ideig meg nem jelent; mert a felebbezósi bíróság tényként megállapította, hogy marógépeken dolgozó munkások védelmen* különféle kivitelű védő készülékek vannak forgalomban, melyek, ha absolut biztosságot nem is nyújtanak, a munkás eletének és testi épségének kétségtelenül védelmére szolgálnak es a balesetek beálltát csökkentik; ily vődő készülékek alkalmazása pedig physikailag nem lehetetlen; és mert az a körülmény, hogy a törvény a kereskedelemügyi magyar királyi minisztert felhatalmazta a különböző iparágak üzemének viszonyaihoz képest szükséges hasontermészetü óvó intézkedéseknek rendeleti uton való szabályozására, de az ily tárgyú rendelet még ki nem adatott, nem menti föl az ipari vagy gyári üzem tulajdonosát az 1893 : XXVIII. t.-cz. 9. §-a c) pojitjában kimondott ama kötelezettség alól, hogy a munkaadó köteles ipartelepjén mindazt létesíteni, a mi tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak követelményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztositása érdekében szükséges és jelesül, hogy köteles a marógépeken védő készülékeket alkalmazni, sőt az idézett törvény 37. §-a egyenesen kimondja azt is, hogy a törvényben előirt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása kihágásként pénzbüntetéssel sújtandó, fenmamdván ugy a polgári, mint a büntető törvény szerinti felelősség, ha a mulasztás miatt valamely baleset történt ..... (902. apr. 23. I. G. 661/901.)