Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)
KÖTELMI JOG Kártérítés, hogy a régi vasak közül ezt a hengerdarabot vette feldolgoA munkaadó zás alá, gondatlanság egyáltalán nem terheli. A most megfelelőssége az állapított tény alapján a királyi itélő tábla az alperest, mint alkalmazott- gyártulajdonost nem' mentheti fel, a felperest, mint gyári ját ért bál- munkást munkájának szakszerű teljesítése közben ért súlyos esetért. baleset iránti felelősség és annak magánjogi következményeinek terhe alól' mert az alperes gyártulajdonos, akit az 1893. évi XVIII. t.-ez.-ben foglalt szabályok is arra köteleznek, hogy a gyárban alkalmazott munkások életbiztonsága és testi épsége érdekében minden lehető óvintézkedést megtegyen, köteles volt arról is gondoskodni, hogy a gyárilag feldolgozandó anyag ne legyen közveszélyes, amennyiben tehát az üzleti nyereség fokozása végett régi vasdarabokat is adott feldolgozás alá, tartozott volna fokozott gondossággal ügyelni arra, hogy a feldolgozás végett beszerzett ócska vas- és aczélkészlet közé, a munkások életbiztonságára és épségére veszélyessé válható darabok ne kerüljenek: minthogy tehát ezt a gondosságot elmulasztotta s a gyár vezetésénél alkalmazott közegeinek a mulasztásáért is ő felelős: az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával ki kellett mondani, hogy a felperest ért balesetért felelős az alperes és az ebből származott kárt megtéríteni tartozik : mert a mig egyrészről a felperest a balesettel kapcsolatba hozható vigyázatlanság nem terheli, addig kétségtelen, hogy a baleset ós az alperest terhelő gondatlanság között okozati összefüggés forog fenn. (901. febr. 12. 8586.) — Curia: Hhagyja. (901. máj. 21. 2911.) 19706. Budapesti törvényszék: Alperes köteles 1896.deczember 3-tól kezdődőleg félperesnek életfogytáig havi 60 K évjáradékot fizetni. Indokok: Megállapítja a törvényszék : 1. felek egyező előadása alapján, hogy felperes az alperesnek gyárában a reá bízott munka teljesítése közben 1896. április 3-án egy repülő vasszilánktól bal szemén megsérült, 2. a C. a. nem kifogásolt orvosi bizonyítvány alapján, hogy balszemét ezen sérülése következtében vesztette el; 3. a C, D., E. a. alapján, hogy felperes a sérült szem gyógykezeltetése körül mulasztást el nem követett. Ezen tényállás mellett közömbös az, alkalmaz-e alperes a gyárban védőkészüléket? terheli-e alperest e részben mulasztás vagy nem"? rendben találta-e az iparfelügyelőség alperesnek a balesetek elkerülése ezéljából tett intézkedéseit ? hanem e tényállás alapján alperesnek kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani, mert jogszabály az hogy a munkaadó felelős a gyárában a munkásokat ért balesetért akkor is, ha őt mulasztás nem terheli, hacsak be nem bizonyítja, hogy a baleset a sérültnek saját hibája, egy harmadiknak elháríthatlan cselekménye, vagy valamely elhárithatlan esemény okozta, alperes pedig ezt nem bizonyította. Az a védekezése pedig, hogy az állítólag rendelkezésre bocsátott szemüveget felperes nem alkalmazta, méltánylást nem érdemel, mert nemcsak a gépész-szakértők véleménye, hanem az arra nézve kihallgatott tanuk vallomása sze-