Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

160 KÖTELMI J< »G Megbízás, adást tűzték ki a közbenjárási dij fizetésének telté teléül és Közvetítési pedig olykép, hogy ez a dij a felperes részéről alperesekkel dij követeiké- összehozott építési vállalkozó első kereseti kimutatásának tésé. folyósitása után három nap alatt legyen fizetendő és tehát a kereseti kimutatás folyósitása feltételezi azt, hogy ne csak a szerződés köttessék meg a felperes részéről alperesekkel összehozott vállalkozóval, hanem, hogy ez a vállalkozó a vállalati munkát tényleg át is vegye, a vasutépitést foganatosítsa és az épitési dijra igénye legyen s mindezeknek következménye legyen a keresetkimutatás folyósitása. Ezek szerint tehát az a kikötés, hogy alperesek a közbenjárási dijat a velük felperes közbenjárásával összehozott épitési vállalkozó első keresetkimutatásának folyósitásától számított három nap alatt fizetik meg, nem puszta időhatár a fizetésre, hanem egyúttal a fizetés feltótele is. A felebbezési biróság tényállása szerint alperesek az épitési szerződést a felperes részéről velük Összehozott R. & Comp. váUalkozó ezéggel megkötötték ugyan, de azzal védekeztek, hogy a vasút épitésót ez a vállalkozó nem foganatosította; első keresetkimutatása nem folyósittatott ós ez önhibájukon kivül a szerződő vállalkozó hibájából tényleg nem következett be és pedig abból az okból, mert a R. & Comp. ezéggel, a mely az épitést meg nem kezdette, a biztositók kiegészítése iránt vállalt kötelezettséget teljesíteni nem akarta, a kötött szerződést nagyobb károsodásuk elhárítása végett felbontani voltak kénytelenek ós igy a vállalatba adás, vagyis a vasútnak a R. & Comp. czég részéről kiépitése ós eme czég első keresetkimutatásának folyósitása, a melytől a fizetési igéret teljesítése függővé tétetett, tényleg foganatba önhibájukon kivül nem ment. A kifejtettek szerint téves a felebbezési biróság Ítéletének az a jogi álláspontja, hogy alperesek fizetési kötelezettsége már az épitési szerződésnek a felperes részéről alperesekkel összehozott vállalkozóval való puszta megkötésével jogilag beállott, hogy továbbá az a kikötés, a mely szerint a közbenjárási dij a felperes részéről alperesekkel összehozott vállalkozó első keresetkimutatásának folyósitása után 3 nap alatt lesz fizetendő, csakis fizetési időhatár, nem pedig feltétel; mert a kifejtettek szerint alperesek fizetési kötelezettségének beállta jogilag nem az épitési szerződésnek puszta megkötésétől, hanem a vállalatba adás tényleges foganatba menésétől és ebből folyólag az első keresetkimutatás folyósitásától függött, a mely feltétel a per eldöntésére nézve csak akkor nem volna lényeges, ha az építés foganatba vételének elmaradása ós az építési szerződés felbontása nem a szerződő R. & Comp, ezógnek, hanem az alpereseknek hibájára és önkényes jogellenes cselekményére vagy mulasztására volna visszavezethető; tehát ha a fizetési feltétel beálltát alperesek jogellenesen hiúsították volna meg. (902. febr. 19. I. Gr. 570/901.)