Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG 14: felperesnek kiadni köteles. Ezenfelül felperes 652 K 50 i-t, Szolgalati mint az 1899. évre és az 1900. év első felére járó remunera- szerződés tiót követelt, A jutalomdijat (rémuneratiót) az alkalmazott csak fíütmtíiataéio akkor köcetelheti a szolgálatadótól, ha a jutalomdíj adása a szol- tövek#idés& gála ti szerződés megkötésekor vagy később kiköttetett. Ily kikbté* nélkül jutalomdíj adása a szolgálatadó akaratától függ, és nem állapítja meg a jutalomdíj követelésére való jogot az a körülmény, hogy valamely szolgálatadónál a jutalomdíj adása szokásos (901. deez. 11. 3. 768. ). — Curia: Helybenhagyja (902. jun. 5. 671. ). HMi83. Bpesti keresk. és váltótörvény szék: Alperes első sor- Magámtátior han a perlési jog ellen és pedig azért U tt kifogást, mert alkal- lat fegyelmi mazottjainak önállóan megalkotott saját vagyonnal, önálló szer- jogköre é* vezettél, tehát külön jogi személyiséggel bíró nyugdíjintézete nyugdijintélévén. felperes kereseti igényét ez utóbbi társulat ellen tar- zetének pereltozott volna érvényesíteni. Ezt a kifogást azonban nem lehe- het&ség*: lett figyelembe venni, mert felperest alperes társaság igazgatósága mozdította el hivatali állásától. A nyugdíj megvonása pedig a hivatalvesztésnek, tehát alperes ténykedésének képezvév folyományát, 'kétséget nem szenvedhet, hogy a nyugdíj kiszolgáltatása iránt támasztott kereseti követelés tekintetéhen felperesnek csakis az alperes társaság igazgatósága ellen van perlési joga. Az ügy érdemében: Alperes társaság igazgatósága felperest a D) alatti fegyelmi határozata szerint a szolgálati kötelesség súlyos megsértése miatt bocsátotta el állásától. A m. kii-, közmunka- és közlekedésügyi miniszternek 1869. április hó 21-én 2862. sz. alatt kelt rendeletével kibocsátott és 3. 7. alatt csatolt ideiglenes hajózási rendszabályok 106. és 111. §-ai értelmében pedig alperes gőzhajótársaság jogositva van alkalmazottai felett az ez értelemben fennálló szolgálati szabályok és utasításokhoz képest a szolgálatból való elbocsátásig terjedő fegyelmi hatalmat gyakorolni. Alperesnek eme statutárius fegyelmi joghatosága folytán tehát a rendes bíróság a felperes illetékes feggelmi hatóságának elhatározási körébe eső tények va lóságát és a kiszabott fegyelmi büntetés mérvét felülvizsgálni jogosítva nincsen: hanem a rendes bíróság elbírálási jogkörébe egyedül az a kérdés tartozhat, vajon a felperes terhére rótt cselekmények olyan természetűek e, melyek a 2. 7. alatti nyugdijszahályzat 14. § ának tekintete alá eső jellegüknél fogva a nyugdíjigény elvesztését vonhatják maguk után ? Felperesnek jogában áll illetékes fegyelmi biróságnak határozatával szemben a 4. 7- alatti fegyelmi szabályzat 27. §-a értelmében az üu\ újrafelvételét ugyancsak ezen hatóságnál kérelmezni. Ennek megtörténtéig azonban a rendes bíróságra nézve a valódiság tekintetében nem vitás D) alatti fegyelmi határozat irám adó, amelyben felperesnek illetékes fegyelmi hatósága a rendes bíróság által valódiságra nézve felül nem vizsgálhatom megállapította, hogy felperes, mint az alperes társaság óbudai hajógyárában alkalmazott művezető, az alperes részére megrendelt 29 kgr. stearingyertyának és 19 kgr. faggyugyertyá-