Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

12<» KÖTELMI JOG. Haszonbérlet, elő nem fordultak; mindamellett eme szabálytalanság a A bérbeadó felebbezési bíróság ítéletének feloldására azért nem vezethet, felelőssége a mert a felebbezési bíróság tényállása szerint, nem vitás bérbeadón a felek között, hogy alperes felperestől 1900. évre 150 legelő a/észsé- hold legelőt és 90 hold parlagot haszonbérelt kilegeltetés ges voltáért, czéljából 2640 koronáért és hogy a haszonbóri összegből 1000 koronát fizetett ki, a további 1640 korona kifizetését pedig azért tagadta meg, mivel a legelőre hajtott marhái között fertőző megbetegedési esetek fordultak elő, a melyek alperest arra kényszeritették, hogy marháit a legelőről elhajtsa és a legelőt többé nem is használta. Annál az általánosan elfogadott jogszabálynál fogva, hogy a haszonbérbeadó külön kikötés nélkül is szavatol a bérlemény oly tulajdonságaiért, a melyei" a dolog használhatóságának elengedhetetlen feltételei, a jelen esetben alperes a kötelezett haszonbért megfizetni abban az esetben nem tartoznék, ha kimutatja azt, hogy az állatai között állitólag fellépett ragályos betegedési esetek, a legelő földben rejlő okokból, vagy felperes vétkességéből következtek volna be, miért is az alperesi védelem jogszerűsége megbirálásánál első sorban az bir fontossággal, hogy forognak-e fenn oly körülmények, melyekből okszerű következtetés volna vonható arra, hogy alperes állatai a kórt a legelőfold fertőzött voltánál fogva szerezték, vagyis, hogy a szóban forgó bérleményen a haszonbérlet kezdete előtt is fordultak elő lépfenés betegedési esetek, melyekből a legelőnek fertőzött voltára okszerű következtetés volna vonható. Minthogy azonban e tekintetben a felebbezési bíróság kifejezetten azt állapította meg, hogy az 1. NB. alatti helyhatósági bizonyítvány tartalmával szemben az elsőbiróság ítéletnek elfogadott indokai szerint a tanuk vallomása sem nyújtott bizonyítékot arra, hogy a bérleti idő kezdete előtt a bérleményen lépfenében megbetegedési esetek fordultak volna elő, már pedig az állatoknak ragályos betegségei nem egyedül a legelőnek előzően ragályos betegségben szenvedő marhák által történt megfertőzéséből származhatnak, hanem egyéb más a legelő használatával összefüggésben nem álló körülményekre is visszavezethetők, ily körülmények között az ügy jogi megbirálásánál nem bir sulylyal az, hogy a felebbezési bíróság Ítélete nem tartalmaz szabályszerű tényállási a tekintetben, hogy alperes marhaállományában, a haszonbérlet tartama alatt, a bérlemény területén fordult-e elő lépfenés megbetegedési eset vagy sem? E szerint alperes felülvizsgálati kórelme nem bírván megállható alappal, őt azzal el kellett utasítani ós a S. E. 204. §. alapján a sikerre nem vezetett felülvizsgálat költségének viselésérc kötelezni. (902. okt. 24. G. 237.) Haszonb 19661. Nagybecskereki törvényszék: Alperes köteles 1028 szerz. semmi- korona tőkét, ennek 1899. évi márezius 18-tól járó 5°/0 8éqc kamatait és 280 korona perköltséget 15 nap ós végrehajtás terhe alatt felpereseknek megfizetni. Ezcntuli keresetükkel felperesek elutasittatnak. Indokok: Felperesek keresetükben