Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 13. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG tezik, hogy a hitelező az ily késedelemből eredő kárért a Több hitelező kezesnek felelős. (901. jan. 24. G. 378/1900.) és több adós 19611. Curia: Igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság viszonya. Ítéletének tényállásában e nyilván tévedésen alapuló kijelen- FdMadmtés ben foglal tátik s hogy az ítélet e részbeni indokai a ren-'"'5 ahezeéaéf delkező részszel összhangzásban nincsenek, ez azonban al- al61peresekre nem sérelmes, mert ők az Ítélet szerint nem mint készfizető kezesek, hanem kifejezetten csak annyiban marasztaltattak, a mennyiben a követelés a főadós elsőrendű alperesen behajtható nem lenne, az pedig, hogy ők erre az esetre marasztaltattak mint kezesek egymás között egyetemlegesen, az anyagi jog szabályaiba nem ütközik, mivel jogszabály az, hogy ugyanazon követelésért kezeskedő több személy a hitelezővel szemben egyetemlegesen van kötelezve. Alpereseknek az anyagi jog megsértésére vonatkozó egyéb panaszai sem birnak megállható alappal; mert az a jogszabály, hogy a kezes felszabadul, ha a követelés a hitelező hibájából a főadós ellenében behajthatatlanná válik, csak akkor nyerhet alkalmazást, ha a követelés esedékessége határozott időhöz köttetvén, a hitelező ennek bekövetkezte után esne késedelembe, ez az eset azonban itt fenn nem forog, mert az A) alatti kötelezvényben a tőkekövetelés esedékessége nem a kamatfizetésnek nem kellő időben teljesítésétől, hanem kifejezetten a hitelező tetszésétől függő felmondástól tétetett függővé és minthogy alperesek a tényállás szerint, az ekként létrejött kölcsönügyletbe minden külön kikötés nélkül léptek be kezesekként, ők is hozzájárultak ahhoz, hogy a hitelező a követelést a tetszése szerinti felmondással tegye esedékessé, abból tehát, hogy visszkereseti joguk a felmondásnak későn történte következtében hiúsulhatott meg, jogokat nem származtathatnak és mert a mennyiben a kezesség elvállalása óta az egyenes adós vagyoni viszonyai tényleg jelentékenyen rosszabbultak, az alperes kezeseknek jogában állott a föadóstól akár biztosítást, akár a kezesség alól leendő felmentést követelni. (901. febr. 7. I. G. 612/900.) Adós meytéri19G12. Curia: Alaptalan alperesnek az a panasza is, tési köteleshogy a felebbezési bíróság jogszabály megsértésével kötelezte sége a kczesőt 2,259 frt 40 kr. fizetésére, holott a B) alatti adóslevél sel szemben. mellett ő és férje csak 2,100 frt visszafizetésére kötelezték magukat; — alaptalan pedig azért, mert az adós nemcsak az eredetileg kölcsönvett tökét, hanem egyúttal annak mindazokat a járulékait is köteles a kezesnek megtériteni, a mit az helyette a hitelező kezeihez tényleg kifizetett: már pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint az alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) alatti engedmény szerint felperes alperes helyett a tőke és járulékai fejében tényleg 2,259 frt 40 krt fizetett és alperes azt fel sem hozta, hogy felperes többet fizetett volna, mint a mennyit a hitelező jogosan követelhetett. (900. okt. 23. I. G. 366.)