Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG Haszonbérlet. 18388. Curia : A haszonbérbeadó tartozik a bérleményt a .4 haszonbér- szerződéshez képest a haszonbérlő rendelkezésére bocsátani és let tárgyának fentartani, továbbá a maga részéről a bérlemény kihasználása használata, körül szerződésileg" elvállalt kötelezettségét teljesíteni ; ellenkező esetben a haszonbérlő a haszonbéri követeléssel szemben a nem szerződésszerű használ hatás mérvéhez képest mfelélő és a birói megállapítás tárgyát tevő és külön felszámítás nélkül is megállapítható bérleengedést követelhet. (901. jan. 29. í. G. 596/900.) 18389. Curia: Oly szerződési jogviszony, amelynél a gazdasági czélokra szolgáló föld használatának ellenértékéül a pénzösszeg adatik, jogilag haszonbérleti szerződési jogviszonynak minősül, és oly esetben, amikor a haszonbérlet a mhatározott idő letelte után agy a haszonbérlő, mint a haszonbérbeadó hallgatag megegyezésével uj feltételek megállapítása nélkül folytattatik, jogilag az tételezendő fel, h. a haszonbérleti szerződési jogviszony a korábbi évben fennállott feltételek mellett hosszabbittatott meg. (900. ápr. 24. G. 124.) 18390. Curia: Való ugyan, h. ha és a mennyiben a haszonbérlőnek a haszonbérlemény nem a szerződésnek mfelelő terjedelemben adatik át. ugy a haszonbérlő a haszonbér összegének aránylagos leszállítására nyer követelési jogot, mindamellett eme leszállítás csak akkor érvényesíthető, ha a perben az e czimen támasztott követelés kellőleg felszámittatott és követelésbe vétetett, minthogy azonban alp. a haszonbér leszállítására, vagy kártéritésre támasztható vélt igényét ebben a perben föl nem számolta, sőt annak érvényesítését kifejezetten más útra tartotta fenn, a felebb-i biróság helyesen döntött, midőn tekintet nélkül arra, h. jogos-e alp.nek az a követelése, h. felp. a már rendelkezésére bocsátott ingatlan részeken felül még egyéb ingatlanokat is birtokába bocsásson, alp.-t a hátralékos haszonbér míizetésére kötelezte. (901. jan. 15. I. G. 574/900.) A haszonbér- 18391. Curia: Felp.-ek panaszánál egyik irányban sincs leti szerződés elfogadható alapja. A haszonbérleti szerződés értelmezésénél a fe- • értelmezése, lebb. biróság jogszabályt m* g nem sértett, mert a peres felek között Szatmáron 1890. évi decz. 29. napján kötött és a felek kölcsönös jogait és kötelezettségét szabályozó haszonbérleti szerződés 1. pontja kifejezetten azt tartalmazza, h. felp. a község határában fekvő és tulajdonát képező 1200 — öllel számitott 400 holdat kitevő b. tagos birtokát a rajta levő épületekkel és minden tartozékkal együtt, ugy mint azt a tulajdonos tényleg birja, bérbeadja évenként fizetendő 2500 írt bérösszegért. Minth. e szerint a szerződésben az évi haszonbér átlagos összegben és nem holdankint vagy a terület mennyisége után mhatározott összegben állapíttatott meg és e mellett a szerződő felek azt is kijelentették, h. a birtok ugy képezi a haszonbérlet tárgyát, a mint azt a tulajdonos a haszonbérbeadáskor tényleg bírta, annálfogva a szerződés első pontjának nem lehet más helyes értelmet tulajdonítani, minth. a szerződés kötésekor a szerződő felek akarata oda irányult, h. a haszonbérlet tárgyát, a b. puszta birtok ak-