Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI JOG 51 létének indokaiban felhozza azt, h. azt az ügyletet színleltnek és Vétel. a hitelezők kijátszására iranyultnák tekinteni annál kevésbé \e-Az adásvevés het, mert alp.-ek ez irányban mit sem igazoltak és főleg1 mert szinlegessége. igazolva van, h. felp. az átruházásért ellenértéket vállalt és adott. Azonban a felébb, bíróságnak ez az indokolása jogilag téves és az a tény megállapítása annyira hiányos, h. az ügy a felülv. eljárásnál jelenleg érdemilegel nem dönthető. Az a körülmény ugyanis, h. felp. ellenértéket^ adott, jogilag nem zárja ki azt, h. az illető ügylet a hitelezők kijátszására irányult volt, már pedig ez esetben mfelelő előfeltételek fenforgása mellett az az ügylet az I. r. alp.-sel szemben hatálytalan, ámde a felebbezési bíróság nem bocsátkozott annak megállapításába, h. a mfelelő előfeltételek fenforognak-e ? Továbbá annak eldöntése, h. valamely vagyonátruházás az átruházó hitelezőinek kijátszására irányult és ebbeli minőségénél "fogva a hitelezőkkel szemben hatálytalan, jogkérdés, a mely mfelelő ténykörülményekből jogilag követheztethető, már pedig felébb, biróság fennidézett ítéleti indokolásából nyilvánvaló, h. alp.-ek részéről a hitelezők kijátszása tekintetében tények hozattak fel, mert különben mi értelme sem volna a felébb, bírósági ítélet ama kitételének, h. e tekintetben mi sem igazoltatott, azonban a felébb biróság ítéletéből nem tűnik ki az, h. e tekintetben alp.-ek részéről minő tények hozattak fel és h. ezeket a felébb, biróság miért nem találta bizonyítottaknak? Ezeknél fogva a S. E. 204. §. alapján a felébb, biróság ítéletének az I. r. alp.-re vonatkozó részét fel kellett oldani és e tekintetben a felébb, bíróságot mfelelő eljárásra utasítani. (901. okt. 1. Gr. 241.) 18370. Bp. tábla: A mint az elsőbiróság ítéletének indokolásában helyesen kifejtette, alp -nek a felp. tagadásával szemben sem a csatolt okiratokkal, sem a kihallgatott tanuk vallomásával nem sikerült bebizonyítani, h. az A) adásvevési szerződés csak szinlegesen köttetett meg. Alp. a szóban forgó szerződés színleges voltára felperest a főesküvel kínálta meg s ez azt szükség esetére elfogadta ugyan : ez a főeskü azonban az alp.-i kifogás tekintetében bizonyítékul ném fogadható el s így nem akalmazható ; mert abból, hogy az adásvevési szerződés a felp. reábeszélése következtében jött létre, és h. alp. emiitette a felp. előtt, h. ingatlanát azért -adja el, h. neje részéről inditott válóperben a neje részéről netán megítélendő tartásdíj végrehajtása alól az ingatlanát megmentse, a szerződés színleges volta nem állapitható meg, és mert az, h. szerződés színleg jött létre, nem tény-, hanem jogkérdés, főeskü pedig csak ténykérdésre ítélhető meg. Abból a körülményből pedig, h. felp. a községi elöljáróság előtt ígérte, h. ha alp. a szerződés szerint mfizetett, illetve a vételárba beszámított 100 frtot mfizeti, felp. az ingatlant az alp. tulajdonába visszabocsátja, nem a szerződés színleges volta, hanem csak az következtethető, h. felp. hajlandó volt a szerződés felbontására, minélfogva alp.-nek a községi elöljáróság előtt tett abbeli Ígérete a peres kérdés mbirálására befolyással nem lehet, mivel felp. keresetét nem a szerződés felbontására, hanem annak 4*