Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

DOLOGJOG. részt alp. a bp. egyetemen divó arra a szokásra és gyakorlatra, Szer2Öi j°flmely szerint az engedélyt nyert hallgatók, ennek alapján a közzé- ^9Vete^ ía' tételt korlátlanul eszközölték, az elsőbiróságnak erre vonat - nfr e^'ad<£kozó helyes indokolása alapján hatályosan nem hi vatkozhatik,sama^ kózzéde másrészt alperesnek az a védekezése, illetve állítása, hogy tétele. Ny. I. és M. J. egyszer mindenkorra adtak engedélyt a jegyzetek kiadására, mczáfoltatik Ny. tanúnak a 10. kérdőpontra adott feleletével, a melyből kiderül, h. az egyes kiadások mindenkor a tanú engedélyétől függtek. Tek. már most, h. Ny. vallomása szerint tanú az engedélyt csak az A) alattira adta meg előlegesen, a C) alatti kiadásról csak utólag, a B) alattiról pedig egyáltalán nem nyert tudomást, h. 47. alattira adott válaszból kitetszőleg az A) és B) alatti kiadásokhoz csatolt függelékek nem Ny. jegyzetei; h. M. J. tanú vallomásában kijelentette, h. uj kiadásokról tudomása nem volt, sőt ujabb kiadás revideálását meg is tagadta azért, mert akkor az előadásokat már nem hallgatta. Kétségtelen, h. alp.-t még saját védekezése szempontjából is a jegyzetek ismételt kiadása körül oly nagyfokú gondatlanság terheli, mely az 1884 : XVI. t.-cz. 19. §. alkalmazását kellően indokolja. A per és ezzel egy tekintet alá eső felébb, költségnek viselésében alp. minden tekintetben pervesztesége alapján marasztaltatok. (901. ápr. 30. 90.) 18319. Curia: A per adataiból és alp.-nek a zárlat kérdésében A jogosulat1896. jul. 24-én tartott tárgyaláson tett beismeréséből kiderül, h. lanul többalp. a felp. által festett olajfestménynek bizonyos H. A. által ké- szőrözött mii szült utánzatát elárusitás czéljából nyitott üzlete kirakatába el- áruba bocsáhelyezte, kiderül továbbá az is, h. alp., bár nem tagadta, h. felp. tám. szerzői minőségéről tudomással birt, H. A.-tói az utánképzés jogosultságának kimutatását nem kívánta. Minth. pedig az 1884 : XVI. t.-cz. 60. §-a értelmében a festés utánképzése, annak közzététele és forgalomba helyezése a mü szerzőjének kizárólagos jogát képezi, és ebből folyólag a szerzői jog bitorlását nemcsak az, ki az utáriképzést a szerző beleegyezése nélkül elkészítette, de az is elköveti, ki a szerző beleegyezése nélkül és így jogosulatlanul többszörözött müvet szándékosan üzletszerűen áruba bocsátja, kétségtelen, h. alp. ténykedése a szerzői jognak az 1884 : XVI. t.-cz. 23. §-a szerint büntetendő bitorlását képezi, miért is ezt megállapítani és az e.-bíróságot a kereseti kérelem felett ítélet hozatalára utasítani kellett. (98. okt. 25. 3902.). 18320. Győri tábla: Minth. alp. felp.-nek költeményét az Hírlapkiadó „Esztergom ós vidékew" lapnak 1899. évi 77. számában a tár- jogosulatlan, czában anélkül tette közzé, h. ezért dijat fizetett volna, a meg- gazdagodása, takarított szerzői dijjal pedig arra való tekintettel, h. a hírlapok jövedelmei a lapkiadót illetik s ekként a költségek is azt terhelik, alp- kiadó gazdagodott : a kir. ítélőtábla a gazdagodás tényét alp. terhére az 1884. évi XVI. t.-cz. 29. §. értelmében meg állapitandónak tcdálta, s ugyanazon t.-cz. 29. § a értelmében a kár és gazdagodás összegét 50 koronában állapítva meg, az e.-biróság Ítéletét az 50 korona kártérítésre nézve; a már idézett 19. §. utolsó