Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

18-2 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes hagyó ingatlanait alp.-nek ajándékozta, az 1893. jun. 20-án és öröklés. szept. 7-én megtartott hagyatéki tárgyaláskor tudomást szereztek. Kötelesrész keresetüket azonban 1898. szept. 3-áu, tehát az osztr. polg. követelhetésé- törvkv. 1487. §-ában meghatározott 3 évi határidőn tul adták be : nek elévü- az alp. által érvényesített elévülési kifogásnak annyival is inkább lése. helyet kellett adni s felp.-eket a perben előadott egyéb körülmények birálata nélkül keresetükkel elntasitani, mert ezen kifogásról fel.-éknek a per remién tudomásuk is volt, s erre nemcsak módjukban állott nyilatkozni, hanem végiratban az elévülési kifogásnak, mint alaptalannak figyelmen kivül hagyását is kérték. De nem érintheti az elévülési kifogás érvényesithetését azon körülmény, h. felp.-ek a perre utasító végzés folytán idejekorán indították meg keresetüket, mert a hagyatéki bíróságnak ezen intézkedése az elévülés kérdésére a már fentebb előadottaknál fogva befolyással nem lehet. Az előadottak szerint annak megállapítása, h. az ellenirat és ellenvégiratban az elévülési kifogásra vonatkozó szavak utólagosan tudattak-e be, a per eldöntésénél lényeges körülménynek nem tekinthető, miután azt alp. viszonválasz iratában érvényesítette, s felp.-ek végiratukban erre nyilatkoztak is, miért is az ennek megállapítása végett hivatkozott bizonyítékok is mellőzendők voltak. — Marosvásárhelyi tábla: H hagyj a. — Curia: Hhagyja, mert a hagyatéki eljárás folyamatba tétele és annak befejezése nem képezvén a kötelesrész kiegészítésére vonatkozó igény érvényesítésének olyan előfeltételét, a mely nélkül ez az igény nem lenne biróilag érvényesíthető, sőt érvényesíthető lévén az megelőző hagyatéki eljárás nélkül is, a kötelesrészhez való igény érvényesítésére megszabott három évi határidő sem a peren kívüli hagyatéki eljárással, sem az annak eredményeként hozott perre utasító végzéssel félbe nem szakittatott illetve fel nem függesztetett és mert: felp.-éknek az az állítása, h. az elévülési kifogás csak utólag lett az alp. periratainak első példányába beírva s ugyanez a kifogás a részükre kézbesített periratok másodpéldányában előterjesztve nem lett volna, czáfolatát találja abban a körülményben, h. az alp. által beadott s a percsomóhoz mellékelt viszonválaszban felhozott ez irányú kifogásra felp. végiratában nyilatkozott, ez a kifogás tehát birói fig}relmen kivül nem hagyható. (901. okt. 31. 263 ). Törvényes 18604. Curia: Az egyházi személyeknek végrendelkezési öröklés szer- jogára, valamint a végrendelet nélkül elhalt egyházi személyek zete* után. után való öröklésre nézve a közönséges magánjogi szabályoktól eltérő külön szabályok állanak fenn, felp. tehát a fenforgó esetben a törvényes öröklést szabályozó közönséges jogszabályokra sikerrel nem hivatkozhatik, még azon az alapon sem, h; örökhagyó a keresetben közelebbről mjelölt ingatlanokat telekkönyvileg a maga nevére vétette fel, mert eltekintve azon kérdéstől, h. a fennálló jogszabályok értelmében ünnepélyes fogadalmat tett szerzetesek szerezhetnek-e és mennyiben a renddel szemben is, a melyhez tartoznak, hatályos tulajdont, a kérdés e perben a körül forog, h. az örökhagyó nevére telekkönyvileg felvéve volt,