Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG 3. Tartási kötelesség. Azanya, mint 18557. Curia: Habár az 1877 : XX. t.-cz. 15. §-a szerint a kiskorú gyer- kiskorú gyermek törvényes képviselője az apa, mégis oly esetmekének kép- ben. midőn a házasfelek külön váltan élnek s a kis-korú gyerviseltje. mek az anyjánál tartózkodik s az által láttatik el, az anya ama jogtól, h. gyermeke érdekében az apa ellen perrel léphessen fel, meg nem fosztható. (900. jan 19. I. G. 549/99.) Vagyontalan- 18558. Curia: Felp. felülvizsgálati kérelmében azért támadja ság nem »>en- meg a felébb, i biróság ítéletét, mert szerinte a felébb.-i bíróság tesit a tartás anyagi jogszabályt sértett azzal, h. midőn törv. szerint a lemenőkntelezcttsége ket a felmenőkkel szemben, ezeknek kereset képtelensége és diói vagyontalansága esetén tartási kötelezettség terheli, az alp.-ek állítólagos vagyontalansága miatt felp. keresetével elulasittatott, holott a tartási kötelezettség a vagyoni viszon}roktól független, mivel alp.-ek vagyoni helyzete csakis a tartás összegének megállapítására nézve bírhat befogással, de magának a tartási jognak érvényesítését nem gátolja és legföljebb végrehajtásnál szolgálhat a kielégítés akadályául; különben is a teljes vagyontalanság helytelenül mondatott ki, meit IV. rendű alp.-nek a felébb.-i biróság ítéleti mállapitása szerint is 12 hold földje van. Felp. panasza I. II. és IV. r. alp.-eket illetőleg alapos. Felp.-re nézve megállapítást nyert, h. ő teljesen vagyontalan és munkaképtelen ; e szerint a törvényes gyakorlatnál fogva őt leszármazóival szemben ez alapon a tartás megilleti. Előbb jelölt alp.-eket ez alól az a körülmény, h. ők vagyontalanok, nem mentesíti, mert a tartási kötelezettség alapjául nemcsak a vagyon, hanem a keresetképesség is szolgál s a vagyontalan, de keresetképes gyermek vagy unoka is köteles eltartani munkaképtelen és vagyontalan szülőit vagy nagyszülőit. Az I. II. és IV. r. alp.-eket illetően pedig az a körülmény, h. ők nem lennének keresetképesek, megállapittatni nem is kéretett, ez tehát nem vitás : minélfogva a tartási kötelezettség a felébb.-i biróság Ítéletének mváltoztatásával, velük szemben kimondandó volt, a minek szükségszerű folyománya, h. a !elebb.-i biróság a tartás időtartamának és összegének megállapítására volt a most jelzett alp.-ekkel szemben utasít indó, melynél figyelembe veendő, h. a ténymegállapítás szerint felp. egyik perbe nem vont g}rermekénél részletes ellátást élvez. (900. szept. 21. G. 296.) Pénzbeli tar- 18559. Curia: Jogszabály ugyan, h. a tartás rendszerint tertás követellie- mészetben adandó, de jogszabály az is, h. a tartósra jogosilott tése. olg esetben, a mikor a tartásra kötelezettnek vagy hozzátartozóinak türhetlen bánásmódja miatt a tartást természetben nem élvezheti, vagy a mikor a tartásra kötelezett a tartás kiszolgáltatását mtagadja, vagy azt nem a kellő mértekben nyújtja, jogosítva van a természetben való tartás helyett, annak pénzbeli értékét követelni. Ez utóbbi jogszabály alkalmazásának pedig helye volt a fenforgó