Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG. 145 iránt folyamatban volt és ide csatolt perben alp. B. Zs. maga be- Törvényes ismerte, h. az általa 1893. jan. 7-én szült és 1893. jan. 11-én Zs. származás. T. névre keresztelt gyérmeknek nem a felp., de V. József, kivel Házastársak alp. folytonosan házasságon kivül élt, a nemzője; mert ugyanezt különélése vallotta hit alatt kihallgatott V. József tanú is, ki a keresztelés alatt született alkalmával az apaságot is elvállalta és azóta is B. Zsuzsánnával gyermek tőréi és a gyermek neveltetéséről gondoskodik. Miután tehát íelp. fényessége. ezek által annyira valószínűvé tette, h. a volt nejétől a tényleges Esküvel való különélés ideje alatt született Zsuzsánna Teréz nevü gyermek tőle bizonyítás. nem származhatott, ezért a p. pts. 236. §-a értelmében részére Hivatalból pótesküt megítélni s annak le vagy le nem tételétől függővé tenni vaió félülvizskellett stb. — Szegedi tábla: Az elsőbiróság Ítélete megvaltoz- gálát ccélja tattatik, a F Pálné szül. B. Zsuzsánnának Haulikfalván az 1893. jan. 7-én született és az 1893. jan. 11-én Zsuzsánna Teréz névre keresztelt leánygyermeke házasságon kivül születettnek és igy törvénytelen származásúnak feltétlenül kimondatik stb. Indokok : A jelen per, vaiamint az ennek irataihoz csatolt s a felp. és az I. r alp. között a házassági kötelék felbontása iránt lefolytatott per adataival meg van állapítva, b. a felp. és az I. r. alp. az 1886-tól kezdve a közöttük fennállott házassági köteléknek az 1898. évben bekövetkezett felbontásáig szakadatlanul külön válva éltek, külön községben laktak, egymással nem érintkeztek s csupán egyszer jöttek össze a n.-sz.-miklósi kir. közjegyző előtt vagyoni viszonyaiknak az azon alkalommal felvett közjegyzői okirat szerinti rendezése végett; meg van állapítva továbbá, h. I. r. alp. a férjétől való különválása után éveken át V. József haulikfalvi lakossal ágyasságban élt s ez a viszony a törvénytelen származásúnak kimondatni kért Zsuzsánna Teréz nevü gyermek fogamzása idejében is fennállott, valamint meg van állapítva az is, h. a nevezett V. József a gyermeknek általa nemzését a házassági perben tett vallomásában bizonyította s már a gyermek születésekor is a lelkész előtt elismerte. Mindezek folytán és tekintettel arra, h. a jelen esetbeü a közösülés meg nem történtét illetően részbizonyiték fenn nem forog, a fenforgó valószínűség pedig nem képez pótesküvel kiegészíthető részbizonyitékot, de tekintettel főleg arra, h. a döntő kérdés az lévén, b. a férj a nejével a kritikus időben közösült e, vagy nem; és igy, ugy a kérdés minőségénél, valamint a póteskü jogi minőségénél fogva, utóbbi a gyermek törvénytelenitése iránt indított perben egyáltalában nem alkalmazható, másrészt azonban, tek. azt, h. a jelen perben a bizonyítás fentebbiekben érintett egész tartalmának szorgos méltatása alapján az 1893 : XVIII. t.-cz. 64. §-ának alkalmazása indokolt, az I.-biróság Ítéletének mváltoztatásával az ítélet rendelkező része szerint az ott mnevezett gyermeket házasságon kivül születettnek és igy törvénytelen származásúnak, a póteskü alkalmazásának mellőzésével vagyis feltétlenül kimondani kellett stb. (99. szept. 12. 1262.). —Curia: A törvénytelen származás meg állapítása iránt rendelkező elsőfokú Ítéletek hivatalból való mvizsgálásának az a czélzata, h. a házasság tartama alatt Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. XII. 10