Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

142 CSALÁDJOG zassággal. V. Szülők és gyermekek közti viszony. 1. Törvényes leszármazás. Törvényesités 18534. Beszterczebányai tsz.: Felp. keresetében azl adja utólagos há- n" ° 1873. évi okt. 21-én az akkor hajadon volt II. Lidiától születvén, a keresztelési könyvbe ..János" utónévvel, mint egy nem létezett D. Anna nevii szolgáló törvénytelen gyermeki1 bevezettetett. Nemzője R. János volt, ki H. Lídiával ntóbb 1874. okt. 14-én házasságra lépett s ki felp.-sel azután mindig mint gyermekével bánt, őt nevével felruházta, ezen név alatt iskoláztatta és felnevelte, azonban 1891. jan. 16-án elhalt, anélkül, h. a hibás anyakönyvi bejegyzés kiigazítása és felp.-nek törvényesítése iránt intézkedett volna. R. János elhalta ntán felperes az anyaság és az apaság megállapítása iránt a közigazgatási hatóságok előtt a lépéseket intette, azonban a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miuister 11,026/893. számú rendeletével a birói útra utasíttatott. Ezen rendelkezés utóbb annyiban módosult ugyan, miként erről az A) a. csatolt anyakönyvi kivonat tanúskodik, az anya neve gyanánt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miuister 1897. febr. 22-én 10,457. sz. a. kelt rendelete alapján tényleg „H. Lidia" kitüntetve lőn, az apaság megállapítása és a törvényesités iránt azonban a birói utat kénytelen igénybe venni. Hazai jogunk szerint, ha a gyermek nemzői, feltére, h. a gyermeknemzéskor olyan állapotban voltak, h. érvényesen összekelhettek volna, utóbb egybekeltek, ez által a gyermek törvényesítése előidéztetik. Ehhez képest tek.; h. a B) a. csatolt esketési anyakönyvi kivonat szerint R. János mielőtt H. Lidiát elvette, nőtlen, H. Lidia pedig ugyanakkor hajadon volt s igy megállapítandó, h. nevezettek a gyermek nemzésekor érvényes házasság által az egybekelésben gátolva nem voltak; tek., h. a per során oly jelenségek fel nem merültek, melyek arra mutathatnának, h. valamely más oly akadály létezett volna, melynélfogva R. János és H. Lidia a gyermek nemzésekor érvényes házasságot nem köthettek volna; tek., h. felp.-nek azt az állítását, miszerint R. J. volt a nemzője, az elsőrendű alp.-ként perbe vont özv. R. J.-né M. Lidia kifejezetten valónak ismerte el; tek., h. az a körülmény, miszerint néhai R. János a felp.-t édes nyermekének tartotta és vallotta, a közigazg. hatóság által tanuként kihallgatott L. R.-né (néh. R. János nővére) és T. Bélának az 5496/897. számnál levő iratoknál fekvő jegyzőkönyvekbe foglalt és esküvel megerősített vallomásai által bizonyittatik, s figyelembe véve, h. a kiskorú R. Lidia Albertina részére gyámhatóságilag kirendelt gondnok és az ismeretlen érdekeltek részére a bíróság által kirendelt ügygondnok a felp. teljesítését nem ellenezték: felp. keresetének helyt adni és nevezettet a R. János és H. Lidia közt ut()lag bekövetkezett házasság által törvényesités folytán ezek törvényes fiának