Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

CSALÁDJOG. 101 belügyininistertől 1898. jan. 16-án 3863/1. sz. a. honosítási ok- i894 : XXXl. iratot nyervén, a magyar állampolgári esküt, Budapest székes t.-cz. főváros polgármestere előtt, 1898. jan. 28-án letette. Felp.-nő ré- 77. §. széről a magyar állampolgárság elnyerése után a házasság fel- Bontó per elbontása iránt folyamatba tett perben az 1894. évi XXXL t.-cz. hagyás oká115. §-ában megállapított jogszabályok alkalmazandók. Az ezen ból. tvszakasz első bekezdésében foglalt jogszabály szerint a magyar állampolgárság elnyerése előtt létrejött oly lények alapján, melyek a házastársak korábbi joga szerint bontó, vagy ágytól és asztaltól való elválasztó okot képeznek, a magyar állampolgárságot nyert házastársnak házasságát a magyar biróság felbonthatja, ha azon tények az 1894. évi XXXI. t.-cz. szerint is bontó okul szolgálnak és ezen jogszabályra alapitottnak veendő felp. keresete, mert az utóbb idézett tv. 77. §. a) pontjában mhatározott bontó okból kéri a házasság felbontását. Az 1894. évi XXXL t.-cz. 77. §. a) pontjában mjelölt bontó ok megállapithatásának két előfeltétele van : először, h. a házastársak egyike a házassági életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül megbontsa, akár az által, hogy házastársát elhagyja, akár pedig az által, hogy szándékos és jogos ok nélküli magaviseletével ez utóbbit az életközösségnek megszüntetésére kényszeríti ; másodszor, h. az életközösség ekként lett mszüntetésének hat havi tartama után az életközösség visszaállítását kivánó házasfél kérelmére kibocsátott és a visszaállításra kötelező bírói határozatnak, az életközösséget mbontó házasfél, a bíróilag megszabott határidő alatt, igazolatlanul eleget ne tegyen. A fenforgó esetben a peres felele Jcözti életközösség mszüntetésének alapját a bécsi orsz. tszék 1895. évi jun. 11-én 40,783/3. sz. a. hozott határozata képezi, mely szerint a házasfelek kölcsönös beleegyezésük folytán, együttes kérelmükre lettek ágytól és asztaltól elválasztva. Ezen határozat alapján azonban alp. ellenében az, h. a házassági életközösségnek megbontása ötet terhelné, nem állapitható meg, mert az életközösség mszüntetésébe felp. nemcsak beleegyezett, hanem azt meg is kérte. Minth. pedig a házastársak korábbi hazájának törvényei szeriut, az illetékes bíróságuk által hozott fentebb hivatkozott határozatnak hatálya a felp.-re nézve is mindaddig kiterjed, mig a magyar állampolgárságot 1898. évi jan. 28-án el nem nyerte, ezen időpontig a peres háztársak különélését hazájuk törvényes rendelkezésén alapulónak kellett tekinteni. Tek. azonban, h. 1898. évi jan. 28-tól kezdve, a mely napon felp.-nő a magyar állampolgárságot elnyerte, figyelemmel az 1894. évi XXXl. t.-cz. 114. %-ára, a bécsi cs. kir. országos tsz. fent idézett határozatának hatálya felp.-nőre nézve mszünt valamint tek., h. felp.-nő a keresethez D) a. csatolt közjegyzői tanúsítvány szerint alp.-t, bár a pestvidéki tsz.-hez 1898. febr. 26-án a birói- felhívásra irányuló kérvényének beadása után t. i. 1898. ápr. 19-én a házassági életközösségnek visszaállítására közjegyzőileg felhívta és tek , h. ekként felp. az életközösség visszaállítására irányuló szándékát alp.-sel közölte ugyan, de ezen